Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
dett és annak nevében jogokat kívánó politikus tulajdonképpen a magyar tömegekben már előbb megérő vitalitást juttatta kifejezésre." 6 1 Szent-Ivány az 1925. évi országgyűlési választások előtt - kihasználva a keresztényszocialista párt vezetőségében dúló háborút is - kilépett az ellenzéki blokkból, és pártját Magyar Nemzeti Párt néven újjászervezte. A kísérlet rendkívül sikeresnek ígérkezett. A reálpolitikai programmal fellépő Magyar Nemzeti Párt a választásokon - a keresztényszocialista párt 98 383 szavazatával és 6 mandátumával szemben - 138 737 szavazatot és 8 mandátumot szerzett. (Az 1920. évi választásokon a keresztényszocialistáknak 139 355, Szent-Ivány kisgazdapártjának pedig csak 26 520 szavazata volt.) Szent-Iványnak ez az első reálpolitikai kísérlete a csehszlovák kormánypártok nacionalista merevségén bukott meg. A Hodžával és az agrárpárt más korifeusaival is tárgyaló Szent-Ivány a kormánytámogatás ellenértékeként a magyar sérelmek orvoslását és a gazdasági előnyökben való arányos részesedés biztosítását kívánta, de „az a kormánypolitika, amely Szlovenszkót és Kárpátalját a cseh ipari és finánctőke gyarmataként kezelte, nem adott módot a magyar burzsoázia nagyvonalú kibontakozására". 0 2 Az agrárpárt megbízottai a velük egyezkedő Szent-Ivány követeléseinek teljesítését csak nagy általánosságban és szóban ígérték meg, de az írásos garanciák megadása elől elzárkóztak. Szent-Ivány ilyen feltételek mellett az aktivizmust nem vállalta, és 1927-ben a Magyar Nemzeti Párt a Szüllőékkel való tárgyalások után ismét visszakerült az ellenzéki blokkba. Szent-Ivány szóban forgó reálpolitikai-aktivista kísérletét amely a magyar kispolgárság demokratikus átformálódásában és főképp a legmaradibb társadalmi rétegek politikai hatásának parírozásában kétségtelenül fontos szerepet tölthetett volna be a kommunista párt magyar köreiben és sajtójában minden megkülönböztetés nélkül elítélték és támadták. Ennek fő oka pedig az volt, hogy az a politikai konstelláció - a parlamentben kialakult polgári többség -, amelyben a Szent-Ivány által képviselt aktivista koncepció érvényesülni akart, a dolgozó tömegek széles rétegeiben mély ellenszenvet keltett. Szent36
