Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

ß2

5 Az ankét bevezető cikkében a következőket olvashatjuk: „Politikai szempontból eleget foglalkoztak az egymillióval Szlovenszkón, eleget püfölték egymást az illetékesek — mi a dolog másik oldalát ragadjuk meg, és megkíséreljük, hogy pártatlan és objektív szakképet fessünk arról a helyzetről és feladatról, amellyel az egymilliónak meg kell birkóznia. Arra például eddig senki sem gondolt, hogy az írókat, tudósokat, entellektüeleket is meg szabad szólaltatni ez ügyben, s a politikusok mellett ők is hallathatják szavukat. Az Új Munka megszervezte az intellektuális ankétot, amelyre szükség is volt, mert egyedül illetékes az egységes állásfoglalás kikristályosodásánál... Egyelőre nem akarunk következtetéseket levonni. Néhány prelimináris igazságot azonban máris megállapíthatunk. Az első az, hogy az eddig nyilatkozók túlnyomó része örömmel fogadta az ajándékot. A másik az, hogy az eddig még nem kérdezett írók és tudósok szokatlan eréllyel és egyöntetűséggel tiltakoznak a politika lábatlankodása ellen." Az impozáns ankét hozzászólóinak névsorát a 371. sz. jegyzetben tüntettük fel. 02

6 A kritikus, aki nincs. — A Szentiványi Kúria ellen vagy mellett? 62

7 Brogyányi Kálmán: A szlovenszkói képzőművészet válsága. 62

8 Sándor Imrétől regényrészletet, Vozáritól, Győrytől és Szenes Erzsitől pedig verseket hoz a lap. 62

9 Szalatnai Rezső: Az új szlovák generáció irodalma; Komlós Aladár: Magyar irodalom: 1930. 63

0 Sinclair Lewis: Az amerikai irodalomról; Krammer Jenő: Egy fiatal francia barbár. 63

1 Az én kiemelésem — T. L. 63

2 Schöpflin Aladár: Az Új Munka első számára. PMH, 1931. IV. 15. 633 Móricz Zsigmond: „Új Munka." Nyugat, 1931, I. 546. 1. 63

4 „Darkó a folyóiratot a szlovákiai magyar irodalom érdekében olyan szellemben óhajtotta szerkeszteni, amilyen szellemet a Szentiváni Kúria hirdetett. Az író szabad érvényesülése, lelkiségének diktátumoktól való gúzsba nem kötése irányelv volt előtte szerkesztői működésében... A folyóirat szabad levegője biztató volt." (Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról. Bp. 1964, 163. 1.) H35 a Magyar írás, a Szentiváni Kúria és a Magyar Munkaközösség kapcsolatáról Zapf László 1932-ben a következőket írta: „A harmadik Szentiváni Kúria jelentette a Magyar Munkaközösség ifjúságának és a haladó csehszlovákiai magyar szellemiségnek találkozását a Magyar írás megjelenése után. így fejlődött ki a csehszlovákiai magyarság harmadik kultúrfrontja is a szélsőbal- és a szélsőjobboldali mellett. Ennek komponensei a csehszlovákiai magyar haladó szellemiség és a rokon beállítottságú egyetemi hallgatóság voltak." (Három kultúrfront. Jövő, 1932, 6—7. sz.) 277