Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

ismertetésére szentelték. A kongresszuson részt vett Sarló-delegátus, Dobossy László beszámolóján (Harmincmillió ember nevében) és kongresszusi beszédén (Szlovenszkó magyar üdvözlete) kívül részleteket közöltek a legnevesebb delegátusoknak (Barbusse-nek, Romain Rolland-nak, Andersen Nexőnek) felszólalásaiból, és teljes terjedelmében hozták annak a beszédnek szövegét, amelyet Makszim Gorkij a kongresszuson nem mondhatott el, mert a szovjet delegációt nem bocsátották be Hollandiába. 59

4 Szociográfiai jellegű felméréseket és cikksorozatokat főképpen Balogh Edgár tollából közölt Az Út. (A galántai járás kistükre. I. évf., 4., 5. és 6. sz; Diószeg—Tardoskedd. II. évf., 4, sz; Földmunkásfront, II. évf., 5—6. sz.) Balogh Edgárnak ezeket az írásait Fábry joggal nevezi „a magyar szociográfia kezdeteinek". (Lásd: Fábry Z.: Szegényország ajándéka. Irodalmi Szemle, 1959, 4. sz., 623—628. 1.) 59

5 A Szovjetunióban élő emigráns magyar íróknak 1929 és 1937 között megjelent politikai és kulturális folyóirata. 596 a RAPP — Rosszijszkaja asszociacija proletarszkih piszatyelej (magyarul: Proletárírók Oroszországi Egyesülése) — 1925—32 között állott fenn. 59

7 Botka Ferenc: A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája 1919—1938, Budapest 1966, 17. 1. 59

8 A pályázatot meghirdető és bevezető felhívásban Fábry többek között ezt írta: „... Itt van Az Út: a lehetőség, a kötelesség magunkat dokumentálni. A jövő számtól ezeknek a proletárírásoknak állandósulniuk kell. Ezért: versenyt hirdetek. Mindenki, aki érzi, hogy van mondanivalója a proletariátus plénuma előtt, és érzi, hogy formába is tudja ezt önteni: keljen proletárversenyre. Az Űt a legjobb írásokat azzal fogja jutalmazni, hogy füzet alakjában kiadja azokat. A legjobb írás szerzője azonfelül egy évig ingyen kapja a Korunkat..." (Az Út, IV. évf., 5. sz.) 59

9 Ez nem Az Útban, hanem az 1932. évi Munkásnaptárban (és azonkívül Kassák Munka című folyóiratában) jelent meg. 000 Hyen műnek lehet számítani Bányai Pál Felsőgaram című kisregényét, Szilágyi Andrásnak Az Út Kiskönyvtárában megjelent Az idő katonái című regényét és Fábrynak az éhező Kárpátaljáról írt és a cenzúra által elkobzott Az éhség legendáját. 00

1 Idézve Fábry Kodolányi-ellenes cikkéből (Proletáríró a Brittaniában. Az Út, I. évf., 2. sz.). 60

2 Balogh Edgár egy Sellyei-írás (Vissza az árvalányhajhoz) elé írt rövid értékelésben így jellemezte Sellyeit: „...Mindig csak udvarának kerítése, holdacskáinak kimért határai közül szól keserűen, káromkodóan és gúnyolódva. Kívülről tehetetlenül nézi és szólja meg a romlást. S ez az, amit kivetünk rajta: nyomott kisparasztvalóságából nem tud proletárharcossá, a mi harcunk szövetséges részesévé válni." (III. évf., 2. sz. 7. 1.) 18 273