Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

„A Szövetség 1930-ban rendezte első országos dalosünnepét Losoncon 400 részvevővel. 1931-ben Léván már 600 dalos énekelte az összkarokat. 1933-ban Komáromban 800, Érsekújvárt 1935-ben 1200, s az 1938-ra tervezett komáromi dalosversenyre eddig 40 dalegyesület jelentkezett összesen 1500 dalossal." (Sziklay Ferenc: i. m.) Az új név engedélyezésének körülményeiről lásd Németh-Šamorínsky Istvánnak Bartók Béla című írását a Természet és Társadalom című folyóiratban. (1965, 9. sz., 18—23. 1.) „Az a szoros és szívélyes kapcsolat, amely egyesületünk és Bartók Béla között kialakult, számtalan felejthetetlen emléket hagyott hátra. Személyes közreműködése a dalegyesület belföldi és külföldi hangversenyein az 1926—1932. években fellépéseinknek európai nívót kölcsönzött. Csak a bécsi hangversenyt említem meg, amikor is 1929-ben az osztrák főváros akkoriban legtekintélyesebb zenekritikusa, J. Korngold a Neue Freie Pressében a világhírű doni kozákok karával hasonlította össze kórusunkat, és beszámolt a Musikverein nagytermét megtöltő közönség osztatlan lelkesedéséről Bartókkal szemben." (NémethŠamorínsky István: i. m.) „Karvezetői szerepem... kedvező alkalmat nyújtott, hogy kiállják Bartók mellett, és műveinek — melyeket hazájában akkoriban még csak nagyon szűkkeblűen fogadtak és mostohán kezeltek — megadjam az őket megillető tiszteletet, a szeretetteljes gondoskodást és ápolást... Az 1931-ben hivatalos engedéllyel megalakult Bartók Béla Dalegyesület lett aztán nemzetközi viszonylatban is az első testület, mely Bartók Béla nevét tűzvén zászlajára nyílt kiállással, törhetetlen bizalommal állt a nagy mester oldalára, és sikereket sikerre halmozott az akkor még érthetetlennek minősített Bartók-muzsikával... 1930-ban az akkoriban még ritkaságszámba menő Bartók—Kodály hangversenyt Budapesten is nagy sikerrel rendeztük meg. Kodály teljes Háry Jánosának is mi voltunk az első külföldi bemutatói, egy szerény, szlovákiai magyar, nem professzionális egyesület..." (Németh-Šamorínsky István: i. m.) — A Bartók Béla Dalegyesület történetét újabban Popély Gyula dolgozta fel az Irodalmi Szemle 1981. évi 3., 4., 5. számaiban közölt tanulmányában és önálló kismonográfiában is (Bartók Béla Dalegyesület, Bp. 1982). A magyar tanítók dalegylete hosszas tervezés után a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület szakosztályaként alakult meg Léván, 1930 augusztusában. Első nyilvános fellépésére 1930. VIII. 13-án Léván került sor. Heckmann István karnagy vezetésével a dalegylet 1930 és 1935 között kb. 20—25 nyilvános hangversenyt rendezett (Léván, Ipolyságon, Érsekújvárott, Komáromban, Somorján, Dunaszerdahelyen, Galántán, Losoncon, Rimaszombatban, Rozsnyón, Kassán, Beregszászon, Ungvárott, Királyhelmecen. 257