Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

szlovenszkói városokban valamely pénzintézetben állandó folyószámlát a magyar színészetnek szánt adományokra, amelyeket a magyar kultúráért áldozó lelkes magyarság küldene be azzal a határozott célkitűzéssel, hogy az a szlovenszkói magyar színészet nívójának fenntartására fordítandó. Az adományok az egykoronás adakozástól kezdve bármilyen összegre rúghatnának,.. és egybegyűlhetne az az összeg, mellyel fedezhető lenne az állanI dóan előtérben álló deficit terhe, és nem kellene félni attól egy magas nívójú kultúrprogram megtartása esetén, hogy a színház súlyos anyagi válságba jusson." (Gellért Jenő: Interjú Iván Sándorral a Diákszerelem próbája közben. Prágai Magyar Hírlap, 1930. ápr. 20.) 44

5 Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938, Bp. 1938, 93—108. 1. 44

6 Lásd a 444. sz. jegyzetben Iván Sándor tervét! 44

7 Z. r A magyar színészet problémái Szlovenszkón és Ruszinszkón. Magyar Írás, III. évf., 3. sz., 122. 1. 44

8 A Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület létrehozásáról és működéséről Sziklay Ferenc a következőket írta: „A kisebbségi társadalomnak össze kellett fognia a magyar színészet megmentésére. így adódott önként egy magyar színpártoló egyesület létesítésének gondolata, melynek első (1920-ban történt) megalakulását a kormányhatalom nem vette tudomásul. 1923-ban kapta kézhez a kul túrreferens az ügyet, s a szlovák teljhatalmú minisztériummal való előzetes megállapodás alapján újra megalakult a Színpártoló Egyesület hármas célkitűzéssel: 1. A hivatásos színészet anyagi és erkölcsi támogatása; 2. a műkedvelő színészet ügyének országos rendezése; 3. a színészutánpótlás biztosítása egy színiiskola felállítása révén. Az alapszabályokat 1925. október 9-én hagyta jóvá pozsonyi teljhatalmú minisztérium, azonban önkényesen kihagyta belőle a műkedvelő színészetre és a színészképzésre vonatkozó részt. így az egyesületnek egy joga maradt meg: a hivatásos színészet pártolása. Ebben a korlátozott működési körben is igen hasznos ténykedést fejt ki a két — nyugat- és kelet-szlovenszkói — színtársulat javára. Anyagi támogatásával, mely évente 80—100 000 K č-1 tesz ki (nem számítva azon köztestületi — tartományi, járási, városi — segélyeket, melyek kieszközlését az Egyesület segíti elő), a szezonok, állomáshelyek beosztásával, a kárpátaljai színikerület biztosításával a kelet-szlovenszkói színtársulat részére, a közönség érdeklődésének fenntartásával sikerült mind ez ideig egészen reménytelen helyzeteken is átsegítenie a kisebbségi színészetet." (Sziklay Ferenc: i. m.) Persze a Színpártoló Egyesületen belül is sok volt a hiba és szét252