Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

30

0 Egri Viktor: A szlovenszkói magyar irodalom legutóbbi esztendeje. Láthatár, IV. évf., 296. 1. 30

7 A művészeti osztály Brogyányi Kálmán szerkesztésében tizenkét kisebb terjedelmű kötetből álló művészeti monográfiasorozatot, a tudományos osztály Madách Könyvtár címen tudományos és ismeretterjesztő munkákból álló olcsó könyvsorozatot tervezett. 30

8 Féja Géza szerint Molnár — aki előzőleg „katolikus misekönyveket adott ki jelentős anyagi sikerrel" — tényleg a saját vagyonából finanszírozta a Tátrát. „Ami azt illeti, Molnárnak akkor csakugyan volt pénze, de rövidesen szegény lett, akár a templom egere. Nem volt addig semmi baja, míg csupán misekönyveket adott ki, a magyar irodalom pártolása azonban egykettőre csődbe vitte. Komoly vállalatot szervezett, jó folyóiratot, szép könyveket bocsátott közre, semmi sem hiányzott, csupán a megértő és áldozatra kész közönség." (Féja Géza: Szabadcsapat, Budapest 1965, 229. 1.) 30

9 Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, Budapest 1964, 168. 1. 31

0 Gömöry János: A „Tátra" hivatása. Tátra, I. évf., 1. sz. 3J

1 Féja Géza: Régi magyarság, Kassa 1937; Tamás Mihály: Sziklán cserje, Kassa 1937; Darkó István: A deszkaváros, Kassa 1938; Tátra almanach (Szlovenszkói városképek), Pozsony 1938. Ezen a négy megjelent könyvön kívül szerepelt még a tervben Vozári verskötete (Legenda nélkül) és Szvatkó Pál publicisztikai munkája (Itt magyarnak lenni), de ezeket már nem adták ki. 31

2 Ezekről szintén Gömöry János számol be az i. m. 168. lapján. 31

3 Szlovenszkói magyar írók antológiája I—IV., Nyitra 1936—37. Ennek az antológiának I. és IV. kötete a csehszlovákiai magyar írókat (harmincnyolcat), II. kötete pedig a Szlovákiából elszármazott magyarországi írókat vonultatta fel. A III. kötet — melynek társszerkesztője Szalatnai Rezső volt — a kortársi cseh és szlovák irodalmat mutatta be magyar műfordításban (huszonnégy cseh és huszonhárom szlovák költőt és írót). 31

4 A Híd tevékenységével és értékelésével Szeberényi Zoltán két tanulmányában is foglalkozik: 1. Emlékezés a húszéves Hídra. Irodalmi Szemle, 1965/6, 548—554. 1. 2. Činnosť nitrianskeho vydavateľstva Híd. Sborník Pedagogickej fakulty v Nitre, č. 7., Nitra 1965. Az egykori kezdeményezőnek és szervezőnek. Mártonvölgyi Lászlónak emlékező cikke (A Híd húsz év távlatából) a Csanda Sándor által összeállított Magyar—szlovák kulturális kapcsolatok című gyűjteményben található meg. (Az 1959-es kiadás 360—369. oldalain.) Dallos István tüzetesen feldolgozta a Híd tevékenységét (A Híd vallomása, Br. 1969, 204 1.). 31

5 Az Eugen Prager Kiadó tevékenységével korábban Szenes Lajos foglalkozott (Könyv, 1962, 7. sz.), 1977-ben pedig Kollin Ferenc 233