Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
I. fejezet A kisebbségi helyzet kialakulásának és fejlődésének determinátságai
„egy felvidéki megyei tisztviselőcsoport" az ő felvilágosítására és „felelősségére" tette le az addig hazaárulásnak vélt esküt. Az elbeszélt esethez a következő kommentárt fűzi: „Bárcsak akkor ilyen módon beutazhattam volna az összes megszállt területeket s mindenfelé elkövethettem volna ugyanazt a hazaárulást, hogy megkérhettem volna a magyar hivatalnokokat, hogy csak tegyék le az esküt az egész vonalon, s még csak ne is nyújtsanak precedenst a kiutasítások lehetőségére. Sok minden sokkal jobban lenne, mint ahogy lett.. ." 2 9 Az ellenzéki magyar pártokat az eskümegtagadási ragályért közvetlenül hibáztatni nem lehet, mert abban az időben még nem voltak megszervezve, de az a politikai pszichózis, amelyet egy fentebb idézett cikkben pejoratív módon „itteni politikai felfogásként" aposztrofáltak, már az őket jellemző merev negativizmus előhírnöke volt. A régi közhivatalnoki réteg kiesése, a zsidóság egy részének formális kiválása és a magyar nemzetiségű közalkalmazottak számának rohamos összezsugorodása a csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi szerkezetében, foglalkozási ágak szerinti megoszlásában nagyarányú eltolódásokat idézett elő. Ennek a folyamatnak számszerű eredményei az 1930-as népszámlálásban már rendkívül kedvezőtlen képet nyújtanak. A 691 923 lelket számláló magyarságból a mező- és erdőgazdálkodással foglalkozók és családtagjaik száma 441 118-at, tehát közel 64 százalékot tesz ki; ebben a számban a teljesen nincstelen fizikai dolgozók és családtagjaik - a 128 000-et megközelítő lélekszámukkal - aggasztóan magas arányt, 29 százalékot képviselnek. Ez a százalékszám már önmagában - a törpebirtokosok további nagy arányának figyelembevétele nélkül is - élesen megvilágítja a csehszlovák polgári földreform kisebbségellenes tendenciáját. Az önálló magyar iparosok és kereskedők fokozatos számbeli és gazdasági gyengülése szintén a polgári rendszer nacionalista gazdaságpolitikájának volt az eredménye. A magyarságnak a közhivatalnoki és közalkalmazotti állásokban való részesedése érthetően rendkívül alacsony volt. Az állam két legnagyobb vállalatánál, a postánál és a vasútnál 1930-ban például a következő volt a helyzet: a postánál mindössze 0,88 százalékban, a vasútnál is csak 2 százalékban volt képviselve 22
