Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
Jegyzetek
nemzeti színnel, boros frázissal, zsíros bőségben elfojt, megpuhít minden mást, ami azt az úri mulatságot zavarja.,(Idézve a Kúria, kuaterka, kultúra, 30—31. 1.-ról.) 24 5 Kassai Napló, 1923. IV. 1. 24 6 Alapy Gyula a Kazinczy Évkönyv ben (Košice 1919) közölt tanulmányában (Kisebbségi irodalmunk tíz éve) a kritikáról ezt írta: „Az irodalmi élet kialakulásához nem elegendő az abszolút irodalmi kritika, mely a legfontosabb teendőnek a gondos szelekciót hangsúlyozza elsősorban a dilettantizmussal szemben; vigyázni kell a fürdővízre, hogy vele együtt ki ne öntsük a gyenge csecsemőt is. Kár lenne idő előtt leforrázni a zsenge irodalmi vetéseket. Inkább a jóakaratú támogatásra tegyük a hangsúlyt és az érdeklődésre, mely idővel kitermeli magából az objektív kritikát is, miután megerősítette az irodalmi élet alapjait, és biztosította megmaradását." 24 7 Szalatnai Rezső ezt írta róla a Hat magyar könyv Szlovenszkóról című cikkében: „Sosem ismerte el az esztétikai módszer szokásos uralmát az irodalomban, mindig ellentétben volt a l'art pour l'art-ral, az írásmű emberi tartalmára és társadalmi elhivatására fordítva gondot és figyelmet." (Magyar Figyelő, II. évf., 3—4. sz., 162. 1.) Maga Fábry egyik visszaemlékezésében egykori kritikai módszerét a következőképpen kommentálja: „A proletariátust illetően maximális igényekkel léptünk fel, minimális eredményeket csak úgy lehetett biztosítani. A fejlődés, az érés menetét átugorva, irodalmilag késznek, véglegesnek vettük azt, aminek művészi, emberi és politikai realizálódásához még sok hiányzott." (A valóság: erkölcs. Új írás, 1966, 1. sz.) 24 8 Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra, 11. 1. 24 9 Fábry Zoltán: A valóság: erkölcs. Új írás, 1966, 1. sz. 25 0 Szalatnai Rezső írja az Irodalmi menetrend Szlovenszkón című tanulmányában (Magyar Figyelő, I. évf., 1—2. sz.), hogy „az elszigetelten jelentkező Fenyves Pál, Szvatkó Pál és Földes Sándor kritikai cikkei mellett feltűnt Fábry Zoltán neve: benne képződött ki a szlovenszkói kritikus alakja is". 25 1 Szalatnai Rezső: Hat magyar könyv Szlovenszkóról. Magyar Figyelő, II. évf., 3—4. sz. 25 2 Lásd a 257. számú jegyzetet! 25 3 Győry Dezső: i. m. (Lásd a 239. sz. jegyzetet!) 25 4 A magyar proletárirodalom platformtervezetét — amelyet <a Moszkvai Proletárírók Szövetsége (MAPP) magyar csoportjának megbízásából Barta Sándor, Hidas Antal, Illés Béla, Kiss Lajos, Madarász Emil, Matheika János és Zalka Máté dolgoztak ki, illetve írtak alá — Az Út I. évfolyamában közölni kezdték, de a második folytatás után a közlés abbamaradt. így a platformtervezetnek az a része, mely a magyarországi kortárs írókról (köztük Kassákról, Móriczról, József Attiláról stb.) a hírhedt 223