Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

tunk" — írja 1929 áprilisában Balogh Edgár. (Az új nemzedék programja. Vetés, 3. sz.) Balogh Edgár: Hét próba, 200. 1. Ez a kérdőív 1932-ben Csáder Mihály szerkesztésében nyomtatott füzet alakjában is megjelent. (Csáder Mihály, Dávid Johanna és mások: Népegészségügyi kérdések. A szocialista orvosok szociográfiai füzete, Pozsony 1932.) „Máig is úgy tudom, hogy ez a gépírásos kérdőív a magyar falukutató mozgalom legelső marxista—leninista dokumentuma" — jelenti kí a Hét próba 201. oldalán Balogh Edgár. A négy csoport az Ipoly mellékére, Gömörbe, a Bodrogközbe és a Tiszahátra rajzott ki. A tiszaháti csoport tagjai Balogh Edgár, Lőrincz Gyula, Bartók János (református püspökfi) és Sáfáry László (a későbbi ismert költő) voltak. Ennek egy részlete 1930 októberében kezdődő folytatásokban a Prágai Magyar Hírlapban jelent meg, de az ötödik folytatást keresztényszocialista nyomásra leállították. Az egész riport először az Egyenes beszéd című Balogh-kötetben 1958-ban, Bukarestben jelent meg, később Vándorúton címmel Az éhség legendája c. antológiában (Bratislava 1975, 33—75. 1.). Ez a szociográfiai riport először Az Útban, az I. évf. 4. számában kezdődő folytatásokban jelent meg. Másodközlése szintén az Egyenes beszéd című kötetben található meg. Fábry Zoltán: Szegényország ajándéka. Irodalmi Szemle, 1959, 4. sz. (Másodközlése a Kúria, kvaterka, kultúra c. kötet 291—306. oldalain található meg.) Balogh Edgár: Hét próba, 214. és 253. 1. A Sarló a kulturális kapcsolatok kiépítésére is nagyszabású terveket kovácsolt, de ezek nagyobbrészt nem valósultak meg. A Vetés 3. számában egy rövid cikk: A cseh—magyar szellemi kapcsolatok kiépítése, szintén ilyen szenzációs, de később meg nem valósult terveket jelent be: „Pozsonyi intellektuális körökből nagyarányúan komoly mozgalom indult meg a cseh és magyar kultúra közötti kapcsolatok megteremtésére. Nejedlý Zdenko prágai cseh egyetemi tanár néhány írótársával egyetemben a Var, Plán, Red és Tvorba folyóiratokat bocsátja a magyar irodalom rendelkezésére, és úgy tervezi, hogy az irodalmi, tudományos és művészeti formában a magyar problémákat állandóan felszínen tartja a cseh közvélemény informálása céljából. Pozsonyban közvetítő komité van alakulóban, melynek keretében a pozsonyi Sarló diákcsoport több tagja is munkát vállal. A komité magyar tagjai vállalkoznak arra, hogy közvetítő szerepet végezzenek Prága és Budapest szellemi fórumai között. A komité szláv— magyar olvasóklub felállítását tervezi Pozsonyban, és magyar részről a budapesti Nyugat, Századunk és Munka, valamint az erdélyi Korunk segítségét és viszontszolgálatait kéri a cseh 217