Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

Ady Endre magyar próféciáit, Móricz Zsigmond művészi parasztidézését és Szabó Dezső mozgósító szenvedélyét kötöttük egybe így, s kapcsoltuk a mi népi elképzeléseinkhez." (Balogh Edgár: Hét próba, Budapest 1965, 42. 1.1 Kodálynak A Mi Lapunk 1929. évi áprilisi számában Népzene címmel jelent meg cikke, melyben többek között a falu nyomorára is éles utalás történik: „Nem elég autón átrobogni a falun. Be kell lépni a kapun, körülnézni a házakban: ott is emberek laknak. Sokszor égbekiáltó testi-lelki nyomorúságban (erről is mi tehetünk), és mégis mennyit tanulhatunk tőlük." A Szent György Kör Győrffy István és Solymossy Sándor neves magyarországi néprajzi szakembereket kérte fel annak a pályázatnak megbírálására, amelyet „egy kisebbségi magyar falu teljes népi kultúrájának... tárgyilagos, hű és részletes leírására" A Mi Lapunk 1927. évi 6. számában hirdetett meg. A pályázat első diját (700 Kč) Morvay Gyula (a később ismertté vált író) nyerte Tardoskedd falu és népe című pályaművével. 1926 augusztusában a Szent György Kör egyhetes vándorló versenyt rendezett az érsekújvári Czuczor Gergely cserkészcsapat egyik őrse és a pozsonyi Kiskárpátok cserkészcsapat két őrse között. Az érsekújvári cserkészek Deáki, Nemeškajal és Kamocsa, a pozsonyiak pedig Nagyfödémes és Nádszeg községeket keresték fel. A Mi Lapunk 1927. évi 6. számában közzétett A regösdiákok vándorlása című közlemény a következő pontokban sorolja fel a vándorló csoportok feladatait: 1. Mesével, dallal és játékkal kell megajándékozniuk a falu gyermekeit. 2. Alkalmas helyeken a pajtásmozgalmat megteremtve, állandó kapcsolatot kell létesíteniük a cserkészcsapatok regösőrsei és a falu ifjúsága között. 3. Új könyveket és ifjúsági folyóiratokat kell ajánlaniuk a falusi könyvtárakba, s egyúttal szétajándékozzák a főiskolások országos könyvgyűjtéséből származó ifjúsági irodalmat. 4. Feljegyzéseket készítenek a magyar nép szellemi kincseiről, és megörökítik a népművészeti emlékeket. 5. Jó példájukkal emberies magyar szellemet és kultúrát terjesztenek. A négy csoport közül az érsekújvári Czuczor-cserkészcsapat két csoportot küldött ki; az egyik Horváth Ferenc egyetemi hallgató vezetésével a Garam alföldjén és Érsekújvár vidékén, a másik Dobossy László raj vezető vezetésével Nyitra környékén és a Zsitva, a Garam, az Ipoly, a Duna és a Vágduna vidékén vándorolt. A rimaszombati Tompa-cserkészcsapat Gömör néhány községének népével találkozott. A negyedik regöscsoport egy-egy pozsonyi, komáromi, érsekújvári és kassai fiúból állott, és Kessler-Balogh Edgár vezetése mellett Kelet-Szlovákia és Kárpátalja déli részeit, a Tisza, Ung, Latorca és Borsava alföldjét járta be. 210