Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

kozattal reagáltak: „Mi, sarlósok, forradalmi szocialisták vagyunk, s ez nem jelenti, hogy valaha is választottunk volna nemzetiség és nemzetköziség között. Magyarok vagyunk születésünk, nyelvünk szerint, s a magyar munkásság és parasztság érdekeiért folyó osztályharcba állottunk be a nemzetiségi és osztályelnyomás ellen. Nemzeti önrendelkezést követelünk... Nemzetköziségünk is helyzetünkből adódik. A mi érdekeinkért küzd a cseh munkásság is ugyanazok ellen az erők ellen, amelyek minket, kisebbségi magyar dolgozókat is szorítanak. Mi szolidárisak vagyunk tehát a cseh munkássággal. Nemzet és nemzetköziség elválaszthatatlan, ha szabad nemzeteket és felszabadult dolgozókat akarunk... A diákság függetlenségéért: szabad vitáért, diák-önsegélyezésért, a nemzeti sérelmek elleni egységfrontért s a magyar munkásság és parasztság kenyérharcába való bekapcsolódásért szállunk síkra a diákság táborában." (Idézve Az Út 1932. évi 8. számában közölt Nemzeti vagy nemzetközi? című cikkből.) „Hosszas lenne elmondani azt a sok vajúdást, ellenáramlatot, világnézeti, generációs és osztályharcot, mely az egyöntetű ifjúsági kultúrmunkát zavarta, segítette vagy visszavetette; az ifjúság útkeresésének ez a forrongása, úgy látszik, lecsillapodóban van, s az évekkel azelőtt megalakult csúcsszerv, az egyesületek összefogására alkalmasnak bizonyult CSMASZ ma céltudatos és rendszeres munka képét mutatja. Az 1937 nyarán Vihnye fürdőn és decemberében Kassán megrendezett munkahét, illetve kongresszus nem meddő ideológiai vitákban merült ki többé, mint az ezeket megelőzőek, de az életre készülés és a felnőttek kul túrmunkájában való részvétel pozitív feladatának komoly megbeszélésében." (Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938, Bp. 1933, 93—107. 1.) Sziklay Ferenc: i. m. A kultúrreferátus által 1922-ben kidolgozott kulturális program a következő volt: I. Munkakör: 1. A magyar egyházak, 2. iskolák, 3. irodalmi és 4. kultúregyesületek, 5. társadalmi egyesületek, kaszinók, 6. dal- és zeneegyesületek, 7. tornaegyletek, 8. népművelési intézmények, könyvtárak, 9. folyóiratok, 10. képzőművészet, 11. hivatásos és műkedvelő színészek. II. Munkaterv: A munkakörbe tartozó szervezetek összeírása, működésük központi irányítása és elmélyítése a magyar kultúra érdekében. A megszüntetett vagy szünetelő egyesületek feltámasztása. A népnevelés, népkönyvtárak megszervezése. Az egycélú egyesületek országos szövetkezetekbe való tömörítése. Könyvkiadó vállalat létesítése szépirodalmi, tudományos és népnevelésre alkalmas művek kiadása céljából. 205