Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

5

9 Az olyan színvonalas „független" aktivista napilapokon kívül, mint A Reggel (1922—1933) és a Magyar Újság (1933—1938), a szociáldemokrata pártnak és az agrárpártnak több magyar nyelvű pártpolitikai lapja (többnyire hetilapja) is volt. 0

0 A szociáldemokrata pártban Schulz Ignác szakszervezeti titkár, az agrárpártban pedig Csomor István maradékbirtokos nagygazda kapott mandátumot. 6

1 Szalatnai Rezső: Irodalmi menetrend. Szlouenszkón. Magyar % Figyelő, I. évf., 1—2. sz. 6

2 Balogh Edgár: Szlovenszkó új kultúr ír onton. Üj Szó, 1932, 5— 6. sz. 6

3 Darvas János: i. m. 6

4 1922 elején megszüntették azt az országos bizottságot, melynek hatásköre Szlovenszkó és Kárpátalja területét ölelte fel (Krajinský akčný výbor KSČ pre Slovensko a Zakarpatsko), 1930 januárjában a zsolnai össz-szlovákiai tanácskozáson végrehajtott területi átszervezés alkalmával össz-szlovákiai kerületet (Celoslovenský kraj KSČ) létesítettek, melynek titkársága Bratislavában székelt. 0

5 Az idézetet Viliam Plevza KSČ a revolučné hnutie na Slovensku 1929—1938 címen kiadott műve (Bratislava 1965) 430. oldaláról vettük. 6

0 Kassai Munkás, 1921. VI. 13. 6

7 Szlovákiában az első években nagy hiány volt a képzett szlovák kommunista káderekben. Ezt a hiányt egyrészt a tapasztalt magyar emigránsok fokozottabb bevonásával, másrészt cseh funkcionáriusok kiküldésével oldották meg. 6

8 A legtöbb és leghevesebb mezőgazdasági sztrájk a magyar lakosságú járásokban (Galánta, Érsekújvár, Komárom, Léva stb.) zajlott le. A nevezett járásoknak sikerült először — egy impozáns közös népgyűlés formájában (Komáromban 1933. január 22-én) — megvalósítaniuk azt az akciót, amelyet a párt „Szlovákia dolgozó népének kongresszusa" néven indított el. Az 1935. évi parlamenti választásokon a magyarlakta területeken közel 20 % volt a CSKP átlagos térnyerése. Amint arra Juraj Purgat szlovák történész is rámutat (Od Trianonu po Kosice, Bratislava 1970, 93. 1.), a kommunista pártra leadott szavazatok száma néhány magyar jellegű járásban és községben ennél jóval nagyobb volt: a komáromi járásban 28,84 %, a galántaiban 27,19 %, a párkányiban 22,51 %, Gúta nagyközségben pedig 39,63 %. 6

9 Cseh nyelvű állami iskolákat Kárpátalján létesítettek. 7

0 A köztársaság fennállásának tízéves évfordulója alkalmából felépített állami iskolákat nevezték így; homlokzatukon a „Jubilejná škola" felírás is olvasható volt. A jubileumi iskolák szép, modern építményeinek és a felekezeti magyar iskolák régi és kopott épületeinek kirívó ellentétét egy kisebbségi magyar festő. 201