Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
I. fejezet A kisebbségi helyzet kialakulásának és fejlődésének determinátságai
bere is, mint Emanuel Rádi. 2 2 Rádi rámutatott arra, hogy Finnországban már a 10 százaléknyi kisebbséget is megilleti a nyelvhasználat joga; hivatkozott arra is, hogy a cseh kisebbségi képviselők 1903-ban - a kisebbségi nyelvhasználati jog akkori szabályozása idején - hevesen tiltakoztak a „magas százalék" ellen. Azokra a manőverekre aztán, amelyekkel a csehszlovák kormány a nyelvtörvény intézkedéseit kijátszani igyekezett, Rádl a megbélyegzés súlyos szavait használja: „Aki a népszámlálás adatait úgy módosítja, hogy azok előre megállapított politikai célt szolgáljanak, az aláássa a demokrácia legfontosabb alapelveit." 2 3 A csehszlovák hatóságok pedig több esetben is azt az eljárást alkalmazták, hogy a bírósági kerület vagy a járás területét cseh vagy szlovák községek hozzácsatolásával úgy módosították, hogy azáltal a népszámlálásnál megmutatkozott kisebbségi arányszám 20 százalék alá süllyedjen, és így a nyelvhasználati jog megszűnjön. A hatóságok a kisebbségek erejét hasonló jellegű manőverekkel igyekeztek gyengíteni a választási kerületek felállításánál is. Az 1920. évi első országgyűlési választások alkalmával a magyar jellegű érsekújvári és kassai kerületben egy mandátumhoz közel huszonnyolcezer szavazat kellett; ezzel szemben a többi 19 választókerületben átlagban huszonnégyezren, néhány helyen pedig - pl. Liptószentmiklósban és Turócszentmártonban - húszezren alul volt a választási szám. Az ellenzéki párti magyar képviselők és szenátorok a parlamentben tartott beszédeikben és a Népszövetséghez küldött memorandumaikban élesen kikeltek az ilyen jogsérelmek ellen, és Rádlhoz hasonlóan vagy egyenesen az ő adataiból merítve nemegyszer kipellengérezték azokat a hangadó cseh vagy szlovák politikusokat, akik egykor - szenvedő alanyként - tüzesen kárhoztatták az olyan eljárásokat, amilyeneket most a hatóságok az ő sugalmazásukra és jóváhagyásukkal alkalmaztak a kisebbségek ellen. 2' 1 A magyar kisebbséggel szemben alkalmazott diszkriminatív bánásmód a földreformtörvény végrehajtása során mutatkozott meg a legsúlyosabban. A polgári Csehszlovákiában az 1919. évi 215. számú törvény (az úgynevezett lefoglalási törvény) alapján több mint négymillió hektárnyi területet, az összterületnek közel 19
