Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

mutatja; a palóc a hasonló magyarországi nyelvjárás kisebbik felét, a tiszaháti pedig a szabolcs-szatmári nyelvjárástípus felső végét alkotja; a barkó a palóc nyelvjáráson belüli árnyalat. Az 1926. évi 152. számú törvényt a sajtóban és a jogászi körökben azért nevezték így, mert a törvényjavaslatot dr. Dérer Iván szociáldemokrata képviselő (későbbi iskolaügyi miniszter) terjesztette elő, és a nemzetgyűlés a javaslatot Szent-Ivány József magyar nemzeti párti képviselő módosító indítványával fogadta el. Ölvedi János: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza. Magyar írás, VT. évf., 3. sz., 1—19. 1. — Ölvedi az önként eltávozók és kiutasítottak 1918—1921 közti számát (101 977) PetrichevichHorváth Emil könyvéből vette (Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négyévi működéséről. Bp. 1924). Weis István magyarországi szociológus volt. A harmincas években megjelent néhány munkájára (Hová? A magyar jövő útja, Budapest 1931; A mai magyar társadalom, Budapest 1930) a szlovákiai magyarság körében is felfigyeltek. Szalatnai Rezső: Irodalmi menetrend Szlovenszkón. Magyar Figyelő, I. évf., 1—2. sz. Ölvedi János: i. m. Az ellenzéki párti törvényhozók azokban a parlamenti beszédeikben, amelyekben a népszámlálási visszaéléseket sérelmezték, olyan eseteket is felhoztak, amikor a magukat magyaroknak valló zsidókat büntetéssel fenyegették, vagy meg is büntették. Az éhség legendája c. kárpátaljai riportjában Fábry Zoltán is említést tett ilyen esetekről: „Aki görög katolikus vagy -keleti, aki zsidó, az hiába erősíti és hiába akarja: nem lehet magyar. Aki pedig mégsem ijed meg, arról jegyzőkönyvet vesznek fel, és ha ennek ellenére magyarnak vallja magát, akkor jön a büntetés: 300, 500 és 1000 korona, vagy harmincnapi elzárás. Munkácson hatvan ilyen büntetőparancsot láttam." Az 1910-es népszámlálás a későbbi Szlovákia területén 140. 415, Kárpátalja területén pedig 87 381 zsidó vallású állampolgárt mutatott ki. Az 1921. évi népszámláláskor Szlovákiában 70 522, Kárpátalján pedig 79 715 volt azoknak a száma, akik zsidó nemzetiségűnek vallották magukat; az 1930-as népszámlálásnál ez a szám Szlovákiában 65 385, Kárpátalján 91 255 volt. (Lásd: Sčítání lidu v Republice Československa ze dne 1. prosince 1930. Díl I. Praha 1934.) Ölvedi János: i. m. — Szvatkó Pál: A visszatért magyarok. Bp. 1938. — Duka Zólyomi Norbert: Az asszimilálódás a csehszlovákiai magyarság életében. Magyar Kisebbség, 1938. IX. 6. Ungár Joób: A magyar zsidóság. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938, Bp. 1938, 55—57. 1. Magyarországon 1920-ban törvényes rendelkezéssel léptették élet196