Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben
kizáró fenti vélemények közül Antal Sándoré áll az igazsághoz közelebb. Darkó a közléspolitika, az írói szabadság és az eszmei irányvonal tekintetében a Szentiváni Kúria liberális és polgári demokratikus intencióihoz 64 0 tartotta magát, és az olyan radikális szellemiségű írások mellett, mint Jarnó József Martinovicsról szóló tanulmánya 64 1, helyt adott a „régi magyar világ szellemi arculatát" tükröző keresztényszocialista konzervativizmus nyílt bírálatának is; Zapf Lászlónak az I. évf. 9. számában megjelent cikke 64 2 a Szent-Ivány-féle reálpolitika és „a régi világot visszaállító" keresztényszocialista „nosztalgia" között éles határvonalat húzott, és a kisebbségi magyarság konkrét érdekeit figyelmen kívül hagyó, hírhedt sérelempolitikáról megbélyegzően nyilatkozott. A Magyar írás indulásáig a szövetkezett ellenzéki pártok között még nem simult el az a konfliktus, amelyet 1925-ben Szent-Ivány József aktivista fellépése és a Magyar Nemzeti Párt átmeneti elszakadása idézett elő. Azt a tényt, hogy az ellenzéki pártszövetség 1927-ben történt visszaállítása a konfliktust csak enyhítette, de nem likvidálta, a Szentiváni Kúriában realizálódott új próbálkozás mutatta meg. Azok a kortársak (Balogh Edgár, Brogyányi Kálmán és Zapf László), akik a Szentiváni Kúria politikai hátterére: a két testvérpárt koncepciói közti határozott különbségekre rávilágítottak, 64 3 a Kúria egyik célját abban látták, hogy „a Magyar Nemzeti Párt törekvéseihez híven a keresztényszocialista párt szellemi felépítményét alkotó írócsoportot és ideológiáját lehengerelje". 64 4 Hogy a Szentiváni Kúria lapjaként létrehozott Magyar írásban Darkó szerkesztősége idején ez a törekvés és szellem érvényesült, azt a legjobban az úgynevezett Mécs-affér mutatja. A folyóirat egyik főmunkatársaként feltüntetett 64 5 Mécs László - aki ebben az időben már a keresztényszocialisták egyik irodalmi reprezentánsának számított - több lapban közzétett nyilatkozatában adta tudtul, hogy megszakította kapcsolatait a Magyar írással, „mivel annak se szellemével, se irodalompolitikai irányával nem érthetett egyet" 64 6. Darkónak arra a felhívására, hogy elhatározását bővebben indokolja meg, Mécs nem válaszolt. 64 7 Teljesen valószínűnek látszik, amit a bennfentes Gö186
