Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben
kusan kommentáló glosszacikk stb. Az anyag további részei egyrészt a kisebbségi irodalom akkori terméséből adnak reprezentatív színvonalú ízelítőt, 62 8 másrészt a szlovákság, az anyaország és a világ felé nyitnak ablakot; a szlovák irodalom és a magyarországi irodalom legújabb szakaszának beható és tanulságos elemzése mellett 62 9 a világirodalom néhány érdekes jelenségét mutatják be, 63 0 ugyancsak hozzáértő s tanulságlevonásokra ösztönző módon. Az Új Munka feltűnően rangos bemutatkozása a magyarországi irodalmi közvéleményben is figyelmet keltett. A legtekintélyesebb haladó polgári kritikusok egyike, Schöpflin Aladár nagy elismeréssel nyilatkozott a súlyos és hosszú vajúdások után haldokolva megszülető folyóiratról, és - a programcikk furcsa ideológiai koncepcióját figyelmen kívül hagyva - szokatlanul erőteljes gesztussal állt ki mellette. „A szlovenszkói magyarság elsőrendű életkérdésének tartom, hogy legyen, éljen és virágozzon egy olyan folyóirat, amilyennek az Új Munka indul 63 1 — írta a Prágai Magyar Hírlapban Schöpflin. - A szlovenszkói magyarság öncsonkítást követne el, ha nem adná meg az ehhez szükséges előfeltételeket." 63 2 Hasonló szellemben írt a folyóiratról Komlós Aladár, Márai Sándor és főleg Móricz Zsigmond, aki a megjelent szám alapján úgy üdvözölte az Új Munkát, mint az ifjú erők diadalát az irodalomban és irodalomszervezésben. 63 3 Az 1932 márciusától 1937 végéig fennálló Magyar írás a Szentiváni Kúria irodalmi és kultúrpolitikai koncepciói hordozójaként indult útnak. 63 4 Szerkesztője a rokonszenves és tettre kész Darkó István, kiadója pedig a Szent-Ivány József befolyása alatt álló Kazinczy Lap- és Könyvkiadó Szövetkezet volt. Az első két évfolyam szerkesztésében a Szent-Ivány-féle reálpolitika ifjúsági hátvédjének számító Magyar Munkaközösség vezetői (főleg Duka Zólyomi Norbert és Zapf László) is tevékenyen részt vettek. 63 5 Az úgynevezett harmadik kultúrfrontot képviselő Magyar írás a polgári demokratikus gondolkodású írók körében nagy várakozást keltett. „A lapnak mint középutasnak és kiegyenlítőnek bizonyos küldetése volt nálunk - írta 1933-ban Szalatnai Rezső. - Olykor úgy tűnt fel, művészit és korszerűt ad szépirodalmi 184
