Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó
ber 13-ig fennálló színvonalas és rendkívül népszerű napilapot Pozsonyban szerkesztették és Moravská Ostravában nyomták;' 193 szerkesztői Betlen Oszkár, Ferencz László és a Kálmán Miklós álnevet használó Moskovics Kálmán, legaktívabb hazai munkatársai pedig Bányai Pál, Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Háber Zoltán, Ilku Pál, Lőrincz Gyula, Morvay Gyula, Szekeres György és Vass László voltak. A Magyar Nap közléspolitikája a fasisztaellenes széles társadalmi összefogás céljának megfelelően rugalmas volt, s a hazai és emigráns kommunista publicisták és írók alkotásai mellett a polgári radikalizmus és a népi irodalom képviselői írásainak is teret adott. 49 9 Az irodalmi rovat képzett vezetője, Vass László, az élő magyar irodalomnak adott széles publicitás mellett a magyar irodalmi hagyománynak is nagy figyelmet szentelt, s annak marxista átértékelésében érdemes munkát végzett. 50 0 Az aktivista újságok között két típust különböztetünk meg: azt, amely aktivizmusát a „független lap" cégérével álcázta, és azt, amely a koalíciós kormánypártok valamelyikének hivatalos magyar orgánumaként jelent meg. A legszínvonalasabb aktivista újságok (napilapok) - A Reggel, a Magyar Újság - az első típusba tartoztak. A Reggel 1921 és 1933 között Komáromban, Érsekújvárban, majd Pozsonyban jelent meg. - Szerkesztői és belső munkatársai (Erdélyi Béla, Erdélyi Ernő, Gyöngyösi Nándor, Kasztor Ernő, László Ernő, Antal Sándor, Darvas Henri, Paál Ferenc, Surányi Géza stb.) szinte kivétel nélkül magyarországi októbrista emigránsok voltak. A lap politikai pozitívuma volt, hogy az ellenforradalmi Horthy-rendszert élesen és folyamatosan támadta, viszont nagy ellenszenvet váltott ki azzal, hogy a kisebbségi sérelmekről többnyire hallgatott. Irodalmi érdemét Fábry helyesen abban látja, hogy „a balratolódottak cikkei is megjelenhettek benne" 50 1. A hazai írók közül többek közt Földes Sándor, Jarnó József, Morvay Gyula, Sellyei József, Szabó Béla és Szalatnai Rezső voltak a munkatársai, és átmenetileg Fábry is sűrűn publikált benne. A másik aktivista napilap, a kitűnő Magyar Újság (19331938) az úgyszólván diszkreditálódott A Reggel romjain jött létre. :>n 2 Főszerkesztője, a Prágai Magyar Hírlapból kivált Dzu156
