Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó

lapokkal szemben az olvasóközönség a népszerű budapesti sajtót részesítette előnyben. 48 5 A helyi lapok még azt a konjunktúrát sem tudták tartósan kihasználni, amely az államfordulat bekö­vetkezése, illetve a magyarországi sajtónak az új államból való hivatalos kirekesztése után következett be; egy részüket a ható­ságok szüntették be, más részük egy esetleges és átmeneti fellendülés után elhalt vagy a régi vegetálásba süllyedt vissza. 48 6 A magyarországi sajtó kizárása által keletkezett űrt először a Bécsben szerkesztett emigrációs sajtó használta, illetve töltötte ki. A húszas évek elején „a két jól szerkesztett nagy napilap, a Bécsi Magyar Újság és a Jövő tízezres példányszámban jelent meg minden reggel a szlovákiai városokban". 48 7 A Magyaror­szági emigránsok - akik között nagyszámú élvonalbeli újságíró volt - csakhamar bekapcsolódtak a csehszlovákiai magyar sajtó kiépítésébe is, és itt - mint már tudjuk - maradandó érdemeket szereztek. A kommunista és aktivista sajtó megszervezésén vagy felfrissítésén, fellendítésén kívül hatást gyakoroltak a szövet­kezett ellenzéki pártok sajtójának és a pártonkívüli bulvársajtó­nak a kibontakozására is; egyrészt azzal, hogy konkurrenciára kényszerítették a dilettáns vagy kezdő zsurnaliszták által szer­kesztett lapokat, másrészt azáltal, hogy néhány emigráns sze­repet vállalt az ilyen irányú újságok, így például a Prágai Magyar Hírlap szerkesztésében is. 48 8 A húszas évek derekán a kisebbségi magyar sajtó - a sok rövid életű kezdeményezés ellenére, illetve attól aránytalanul felduzzasztva - már jelentős arányokat ért el. Surányi Gáza és dr. Váradi Aladár kimutatása szerint 1927-ben a 353 szlovákiai és kárpátaljai időszaki lapból 79 volt teljesen magyar (köztük 10 napilap). 48 9 Szvatkó Pál szerint a húszas évek elején 50 000, a harmincas évek első felében 35 000, a harmincas évek végén pedig ismét 50 000 körül mozgott a naponként elfogyott magyar nyelvű napilappéldányok száma. 49 0 A magyar újságíróknak a húszas évek végén 3 újságírói szervezetük volt (Prága, Pozsony és Kassa székhellyel), összesen körülbelül 80 taggal/' 9 1 A politikai és hírközlő jellegű csehszlovákiai magyar újságo­kat (napilapokat és hetilapokat) világnézeti és pártlekötöttség 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom