Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó
a művészi megoldás az egyes művészek egyéniségének és stílusirányzatának megfelelően változott. 4' 1 A szlovenszkóiság eszménye - főképp a tájfestészet viszonylatában - a kisebbségi magyar képzőművészetben is észrevehetően hatott. Az eredeti tendencia mellett kialakult aztán a szlovenszkóiságnak egy sajátos magyar árnyalata is. Ez a kisebbségi életet és a benne megformálódott tudatot („újarcú magyarságot") tükröztetni akaró szlovenszkóiság különösen az irodalomban (és a publicisztikában) talált termékeny talajra, de néhány képzőművész alkotó munkásságában is erőteljes kifejezésre jutott. Az egykori és mostani művészeti kritika elsősorban Prohászka Istvánban látja azt a művészt, „kinek sajátos és eredeti művészete jogosulttá teszi regionalizmusunkat" 47 2. „Többen voltak képzőművészeink közül, akik biztos tudattal állapodtak meg tájaink ábrázolásánál - írja Szalatnai Rezső. - De Gwerk Ödön csak ember nélküli hegyvidéket festett, Angyal Géza nagy vásznain csak illusztrációt látni dinamika nélkül; az életalakító szlovákiai társadalmat ez a somorjai festő jelenítette meg, mintegy vizsgálatot tartva létünk tézisei felett. TallósProhászka István 47 3 arra a kérdésre felelt számos nagy vásznával: Mik vagyunk? Mi végett vagyunk itt? Nagy és kisebb képeinek egész sora a szlovákiai magyar nemzetiségű társadalom keresztmetszete, falu és város összefűződése, egy szegényedő nép tűnődése." 47 4 Ami a zenét illeti, az intenzívebb és színvonalasabb önálló zeneművészet kialakítására a kisebbségi élet szűkös viszonyai között nem voltak meg a feltételek. A csehszlovákiai magyar zeneművészet megszervezésével és fellendítésével a harmincas években a Masaryk Akadémia művészeti osztályán belül létesült zenei alosztály próbálkozott meg. Ennek elnöke az ismert pozsonyi zeneszerző és zenepedagógus, Albrecht Sándor 47 5 volt, a csekély számú tagságból pedig Antalffy Vilmos 47 6 és Németh István László 47 7 emelkedtek ki. A művészeti alosztály 1934-ben két zenemű komponálására pályázatot írt ki. 47 8 A pályázatra mindössze három pályamunka érkezett be; az első tételre megfelelő mű hiányában nem adták ki a díjat, a második pályázatot Németh István László nyerte el. 152
