Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó

a kiállítás messzemenően túllépett a jubiláló egyesület keretein, s a sajtóban úgy értékelték, mint az egész kisebbségi magyar képzőművészet első nagyobb szabású seregszemléjét/

10

0 A magyar képzőművészeti élet fellendítésében a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak (Masaryk Akadémiának) voltak jelentős érdemei és sajnos kellően ki nem használt lehetőségei is. A Masaryk Akadémia művészeti osztálya - melynek 23 alapító tagja között szinte az összes ismert magyar képzőművész szerepelt

46

1 - néhány évig reményteljes erőkoncentráló és operatív művészeti szervnek bizonyult, több fontos feladatot végrehajtott vagy kezdeményezően felvetett. A megvalósított eredmények közül az 1935. okt. 19-től nov. 4-ig tartott kiállítás emelkedik ki. Ezen az impozáns tagkiállításon - amelyen festményekkel és grafikákkal Pór Bertalan, Weiner Imre, Stern Ármin, Gwerk Ödön, Prohászka István, Lőrincz Gyula, Reichental Ferenc, Nagy Márton, Staudt Mihály, Erdélyi Béla, Jánoska Tivadar, Schubert Gyula, Harmos Károly és Tichy Kálmán, szobrászati alkotásokkal pedig Rigele Alajos és Fleischmann Artúr szerepeltek - Prohászka és Lőrincz nyert aranyérmet. A Masaryk Akadémia művészeti érdemei közé tartozik a Forum című folyóirat felkarolása is. Ezt az 1931-ben megindult, Szőnyi Endre által szerkesztett kétnyelvű (magyar-német) művészeti folyóiratot az 1933. évi február 14-i közgyűlés határozata értelmében a művészeti osztály hivatalos szaklapjának minősítették, és 5000 korona szubvencióban, s nem sokkal később ugyanolyan összegű jutalomdíjban részesítették. A Forum nem érdemtelenül jutott ehhez a kiemeléshez. Fennállása óta progresszív szellemet képviselt, az európai művészi irányzatokról (köztük a Nyugat-Európából teret hódító szürrealizmusról és a Szovjetunióban kibontakozott új realizmusról) beható képet nyújtott, a képzőművészet különböző ágazataiban igényes és ízlésfejlesztő kritikát teremtett, és a kisebbségi képzőművészet szervezésében hatékonyan közreműködött. Brogyányi Kálmán találóan mutatott rá arra a kultúrmisszióra, amelyet kétnyelvűsége által a Forum teljesített: „Német nyelven foglalkozik a magyar művészettel, magyar nyelven pedig a szlovenszkói művészet 148