Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó
talan képet nyújtott. A tankönyvek jelentős részét nem a legképzettebb pedagógusok írták, hanem a pártállás és kormányhűség alapján kiválasztott bizalmi emberek gyártották. A tankönyvgyártó klikkek egyes tagjai - különösen egy Ježo nevű szlovák tanfelügyelő - a könyvek egész sorában szerepeltek szerzőként vagy társszerzőként. A polgári csehszlovák rendszer lehetővé tette, hogy a felekezeti jellegű elemi iskolák részére egyes tárgyakban külön tankönyveket adjanak ki. Ezzel a lehetőséggel különösen a katolikusok éltek; egyik kiadóvállalatuknak, a Szent Ágoston Társulatnak profiljában a klerikális szellemű magyar tankönyvek jelentős helyet foglaltak el. II A kisebbségi magyarság szellemi életében és fejlődésében a művészeti ágazatok (színművészet, képzőművészetek, zeneművészet) közül kétségtelenül a színművészetnek volt legfontosabb szerepe. „A magyar színjátszásra az utódállamokban vár csak igazán kultúrmisszió, nemcsak a nemzetiségi érzés ápolása és élesztése, hanem az irodalom decentralizációjának terén is" írta a Tűz egyik cikkírója 1921-ben. 44 2 Sajnos a csehszlovákiai magyar hivatásos színészet kívánatos kibontakozását olyan súlyos egzisztenciális nehézségek gátolták, hogy a feladatául jutott kultúrmissziót csak részlegesen és fogyatékosan tudta teljesíteni. A hivatásos magyar színészet a polgári csehszlovák rendszerben mostoha elbánásban részesült. Azokból a tekintélyes szubvenciókból, amelyekkel az állam és egyéb köztestületek a professzionális színjátszást rendszeresen, előre megállapított költségvetési kulcs szerint támogatták, a magyar színjátszásnak csak jelentéktelen összegek jutottak. Az állam a rádió jövedelmének tíz százalékát és a külföldi filmek bemutatásából származó nyereségnek öt százalékát fordította a színházak támogatására. Az így nyert összegekből a harmincas évek két szlovákiai magyar színtársulata (a kelet- és nyugat-szlovákiai) átlagban 10-15 000 korona évi segélyt kapott. Aránytalanul csekély volt a tartományi és járási szubvenciókból jutott részesedés is. 44 3 1 930-ban 143
