Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
miniatűrök), Bálint Aladár (regény), Brogyányi Kálmán (tanulmány), Szombathy Viktor (novellás kötet) és Győry Dezső (verseskötet). 1931-1932-ben, a gazdasági válság általános elmélyülése idején, a Kazinczy Szövetkezet anyagi helyzete is súlyosan megrendült. Ezt elsősorban a Könyvbarátok Társasága taglétszámának összezsugorodása, azonkívül néhány váratlan csapás (például az egyik illetménykönyvnek, Vécsey Zoltán háromkötetes Síró károsának elkobzása) idézte elő. A csőd szélén álló Szövetkezet 1933-ban kénytelen volt szüneteltetni kiadói tevékenységét, s az ez évben aktuális illetményköteteket más kiadóktól szerezte be. Azok a szanálási kísérletek, amelyekkel Szent-Ivány József próbálkozott meg, 29 8 nem hozták meg a kívánt eredményt, s ennek folytán a Szövetkezet - az átmeneti fellendülést jelentő 1935-ös év után 29 9 - a csendes halódás sorsára jutott. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet teljes mértékben a szövetkezett ellenzéki pártok érdekszférájába tartozott, működése mégis hasznos s az irodalom fejlődését elősegítő volt. Fénykorát abban az időszakban (1928-32) érte el, amikor vezetőségében a még reálpolitikai pozíciókon álló Szent-Iványszárny volt túlsúlyban. Ezekben az években - a Szentiváni Kúria néven ismert írótanácskozások, irodalomszervezési kísérletek idején - a Kazinczy Szövetkezet is úgy szerepelt mint a SzentIvány által megvalósítani kívánt polgári reálpolitika irodalmi és gazdasági bázisainak egyike. A húszas évek baloldali jellegű könyvkiadási kezdeményezéseiből - amelyek a Kazinczy Szövetkezettel ellentétben tiszavirág-életűnek bizonyultak - a Munkáskönyvtárt és Pallaskönyvtárt, az IKVA-t (írók Kiadóvállalatát) és a kassai Renaissance kultúregylet próbálkozásait említjük meg. Munkáskönyvtár és Pallas-könyvtár címen a Kassai Munkás kiadóhivatala, illetve könyvkereskedése indított 1921-ben füzetes könyvsorozatokat. A töredékesen létrejött sorozatok tervében többnyire külföldi írók művei szerepeltek. A Munkáskönyvtár keretében megjelent füzetek közül Mácza János és Vécsey Zoltán művei (M. J.: A íöld himnusza és agitációs veisek, 1921; V. Z.: Világok keletkezése, 1921) képviselik a hazai magyar irodalmat. 111
