Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
háttérbe szorult. Helyette az a felfogás éledt fel, amelyet a kisebbségi irodalomról az egykori aktivisták alakítottak ki; a helyi-helyzeti attribútumokat ismét túlhangsúlyozták, és az itteni magyar irodalom fö kritériumát és fő feladatát egyoldalúan a csehszlovák hazafiság hordozásában és terjesztésében jelölték meg. Az ilyeni túlzások időközben már kiküszöbölődtek, és ma a csehszlovákiai magyar irodalmat olyan kisebbségi-nemzetiségi irodalomnak tekintjük, amely az egyetemes magyar irodalommal - melynek integráns részét alkotja - szerves nyelvi-nemzeti és hagyományközösségben, a csehszlovákiai társirodalmakkal pedig az együttélésen és közös életproblémákon alapuló helyzeti közösségben van. Azok között a nehézségek között, amelyek irodalmunk fejlődését kezdettől fogva gátolták, az anyagi ellátatlanság sajnálatosan nagy szerepet vitt. Ez elsősorban a könyvkiadási viszonyok rendezetlenségében, mostohaságában és a kisebbségi irodalom állami és társadalmi támogatásának hiányosságában, elhanyagoltságában mutatkozott meg. „Hősi eposz lenne, ha megírnók azokat az esztendőket, amelyekkel birkózott az írók tömege, a könyvkiadástól fázó kiadók s a gazdaságilag megsemmisített kisebbségi magyarság" - írta Marék Antal 1933-ban. 29 5 „A kiadók valóban »fáztak« a kezdő irodalom alkotásaitól, és kategorikusan elzárkóztak előlük - állapítja meg irodalomtörténeti összefoglalásában Kemény Gábor. - Ez a magyarázata annak, hogy az első évek szórványos kiadványai hol Budapesten (Ölvedi László: Valakit várunk, 1922; Egri Viktor: Rácsablakos ház, 1923), hol Bécsben (Barta Lajos, Kaczér Illés, Paál Ferenc és az összes emigráns írások az Europa Verlagnál), hol pedig Berlinben jelennek meg a Voggenreiter Verlag kiadásában. Bécs és Budapest nem jelentősek a kisebbségi könyvkiadás szempontjából... a berlini magyar könyvkiadás azonban döntő jelentőségűnek mutatkozott a csehszlovákiai magyar irodalom első éveiben." 29 0 A csehszlovákiai magyar könyveknek a berlini Voggenreiter Verlagnál való kiadását az ismert magyarországi irodalomtörténész, Farkas Gyula szervezte meg, aki abban az időben a berlini magyar egyetem lektora volt, és mellékfoglalkozásként a Voggenreiter Verlag egyik osztályát vezette. A berlini kiadó 109
