Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
eszményt egyre nagyobb mértékben materialistává formálták, és földrajzilag és történelmileg meghatározott területre - a hasonló sorsú és fejlődésű kelet-európai népek problémáira koncentrálták. A sarlósok által nemzedéki szinten képviselt kisebbségi messianizmus első formáinak kialakulásában Győry Dezső töltött be jelentős szerepet. A kisebbségi világmissziót és a meliorizmust eszményítő tanításokat tulajdonképpen ő adaptálta a mi viszonyainkra, és költészetté oldva közvetítette a Sarlónak. Győry a regösmozgalomból kibontakozó Sarlónak nemcsak házi költője, hanem egyik legfőbb ideológiai megtermékenyítője volt. Azt a rendkívüli hatást, amelyet a Kisebbségi Géniusz című messianisztikus kinyilatkoztatással, 27 8 az Újarcú Magyarok című verssel és egyéb sugalmazó-faszcináló írásaival 27 9 a sarlós nemzedékre gyakorolt, egy olyan kortárs reagálásán mérhetjük le, aki a Sarló erjedéséhez szintén hathatósan hozzájárult. A fiatal Szalatnai Rezső volt ez, aki a Vetés 28 0 első számában a „Kisebbségi Géniusz" költőjéről elragadtatott hangú nemzedéki vallomást tett. 28 1 Két-három évvel később már Győry és Szalatnai is azok közé tartozott, akiket a munkásmozgalomhoz eljutott megritkult számú sarlósok túlhaladtak és lehagytak. Érdekes véletlen, hogy mindkét lemaradót ugyanaz a sarlós, Jócsik Lajos dorongolta le, és marasztalta el meglehetős elfogultsággal és igazságtalansággal visszamenőleg is. 28 2 Ugyancsak Jócsik volt az, aki egy évtizeddel később az egykori Sarló kisebbségi messianizmusának lényegét maradandó hatállyal fogalmazta meg: „Egy magasabb európai magatartás kialakítása lebegett szemünk előtt, mely minden közép-európai kis nép számára megnyugvást ad - írja Jócsik az Iskola a magyarságra című könyvében. - Úgy képzeltük, hogy van, létezik egy magasabb életforma, mely európai, szociális, gazdasági és esztétikai értéktöbbletet jelenthet úgy a kisebbségi magyarság, mint a többségi nemzet számára. Csak olyan megoldások bírtak számunkra jelentőséggel, melyek értéke általános volt, és vonzást gyakoroltak mindenkire ... Eszelősei lettünk emelkedett elképzeléseinknek. Birtokon kívül éltünk, és más népek gondjait is nyakunkba vettük. Kisebbségi magyarok voltunk, és saját sorsunkon túl izgatott azok sorsa 103
