Bábi Tibor: Keresek valakit

A Forrás éneke - Negyedik tétel

energiák, egymást faló fehérjesejtek örvénye, rendje minden. Épp az a nagyszerű, vigasztaló, hogy mégis rend: az ész pontosan, híven megfogalmazhatja, s fékezetlen, ős vadsága egy érintésre hozzánk szelídül. A megismert valóság így újra összerakható: önnön törvénye, rendje s igényeink szerint átrendezett világban élhetünk csak. Nincs visszaút, előre hát a természethez! A megismerés izzó hőfokán így békülünk meg önmagunkkal, s a mindenséggel újra egy leszünk: a kommunizmus minden romantika, vélt nagyság, ábránd eltörlése. Csak az alázatosra csiszolt ész lehet a mindenség hű tükre, rokona, s egy­voltunk biztatóbb, akár az áhított gyámság, gondviselés. Szabadságunk egyetlen záloga, hogy a Föld színét s fejünk fölött a burjánzó kék eget se lakják haragvó, zsarnok istenek: csak az ész erős. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom