Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

Vozári Dezső: Érzelmes ének (Vers)

VOZÂRI DEZSŐ: ÉRZELMES ÉNEK Bizony nem látlak, mert nehéz ködök takarnak el mint [gyászolót a fátyol, a böröd jószagával fut egy szél, mely fürgébb, mint minden [elektromosság. Ha ismerném a titkos utakat, mik alabástrom-torny

odhoz [vezetnek, utaznék hozzád lankadatlanul vézna biciklin és görbe tevéken s vándorolnék csöndes téli mezőkön, követve finom talpaid [nyomát Kutatlak, mert az ólban, mely bezár, megfoghatatlan vagy s [elérhetetlen. Szeretlek, hát kereslek; jól tudom, voltak, kik mint elunt [szivart letettek s most gégéjük éget! a csömör, hiába hűtik borhegyek levével. Csak az kutat, ki még meg nem talált s ki megtalált igy szól [majd: mégsem ő az. Bár lehetnék vak, ki az utakat, mik hozzád visznek, nem leli [halálig. P 82