Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

András Károly: Kassa a felszabadulás után.

mezője. Kassa, a szabadságharcos Rákóczi fejedelem városa a magyar hagyományok feltámadását és a magyar színeiben kibomló kassai magyar élet élniakarását jelképezi. Elkövetkezhettek hát a kisebbségi élet zaklatott munkatempója után a nyugodt, megfontolt cselekvés napjai is. A változás jó érzése továbbra is az emberek arcán maradt : otthon érezték magukat, megszűntek a kisebbségi élet gondjai. Felemelő érzés az egyetemes magyar életet közvetlen közelről nézni és résztvenni benne. Kassa dolgozott és tanult, ismerkedett a haza problémáival, gyorsan felszívta magába azt, amit magyarságban húsz éven keresztül elvettek, megtagadtak tőle s Kassa ma már ismét irányt mutat, magyar szellemet sugároz. Kassa a Felvidék keleti részén fekszik, mégis Kassa a központ, Kassa az irányító ma is. Senki se tudja elképzelni a Felvidéket Kassa nélkül, annyira hozzátartozik ehhez a hol keskeny, hol kiszélesedő sávban húzódó felvidéki magyarsághoz, mint Kolozsvár Erdélyhez, Budapest Magyarországhoz. Nem tíz, nem húsz év, hanem évszázadok hagyománya ez. Magyar ember nem tudta volna elképzelni a Felvidék visszatérését Kassa nélkül ; ezt mi is éreztük, akik a csehszlovák uralom alatt Kassán éltünk, hogy nélkülünk, kassaiak nélkül nem térhet vissza magyar föld. Kolozsvár jelenti Erdélyt — Kassa a Felvidéket. Kassa mindig központ volt, nagy elveket fogadott be és sugárzott szét magából, Kassára sok magyar jött el tanulni és emlékezni. Ma is eljön ide mindenki, aki teheti. A város nem is felejti el azt a szeretetet, mellyel hazatérését fogadták, nem felejti el ezerszámra érkező látogatóit, akik a hazatérés óta tömegesen zarándokoltak el falai közé. Igazolja ezt a statisztika is : 1939 nyarán pl. négy hónap alatt kereken 74.000 anyaországi látogató fordult itt meg. Mi mást bizonyít ez, ha nem azt az érzést, hogy Kassát minden magyar magáénak tudja, magyarnak érzi? A visszacsatolás után Kassán megindult építő munka méreteit a közoktatás megszervezésével szemléltethetjük a legjobban. A cseh rendszer elsősorban az iskolázás terén indított támadást a kassai magyarság ellen. A világháború előtti nagyszámú magyar tanintézetet leépítette s egy, illetőleg már 1938-ban megn>ilt második magyar elemin kívü

1, mindössze egy állami s egy felekezeti polgári iskolát s egy gimnáziumot hagyott meg. A visszacsatolás után ezen a téren is nagy változás történt. Kiürültek a csehszlovák iskolák padjai (s a nagyszámú magyar tanulóifjúság elhelyezése céljából egymásután kellett megnyitni a magyar intézeteket), visszaállt a világháború előtti helyzet, sőt a kassai iskolák sora új intézetekkel, új, főleg gyakorlati irányú iskolafajokkal bővült. Jelenleg a következő iskolák működnek : 10 óvoda ; 11 elemi iskola (közülük 1 német, négyben pedig párhuzamosan szlováknyelvű tanítás folyik) ; 1 iparostanonc- és 1 kereskedőtanonc-iskola ; 3 polgári iskola (kettőben párhuzamosan szlováknyelvű tanítás folyik) ; Orsolya-rendi leány-lyceum ; m. kir. állami Hunfalvy János gimnázium ; Premontrei-rendi gimnázium ; m. kir. állami leánygimnázium ; 53