Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

gróf Révay István: Kassa magyarsága.

gos jellegű kormánypárt volt, bár az ilyen helyen, mint Kassa, melyet a csehek és szlovákok nemzetiségileg meghódítandó területnek tekintettek, inkább a nemzetiségi expansiót közvetlenül szolgáló nagy nemzeti pártokban tömörültek. Különben Kassa képviselőtestülete a 20 csehszlovák esztendőn keresztül erős mértékben magyar színezetet viselt magán. A már említett legutoljára megválasztott képviselőtestület 48 választott tagja közül pl. 24,

1

8 tehát kerek számmal 50% volt magyar nemzetiségű. Volt a kassai magyarságnak még egy apasztója a csehszlovák statisztikában. Ez az ú. n. külföldiek rovata, mely legnagyobbrészt az állampolgárságuk elismerését nélkülözők közül került ki. Ezek ki voltak rekesztve a nemzetiségi statisztika rovatából, így nem tudhatjuk, mennyi volt közöttük a magyar. Bizonyos azonban, hogy jelentékeny hányaduk magyarokból került ki. Kassán 1921-ben 2.240 ilyen egyén lakott (a lakosság 4*2%-a), 1930-ban 6.150 (a lakosság 8*7%-a). Áttekintve a felsorolt jelenségeket, mindenki előtt tisztán állhat a magyarázat, mi alapon tarthatta meg Kassa városa a csehszlovák népszámlálási kimutatásokkal ellentétben magyar jellegét. Ha most végül még hozzászámítjuk, hogy a visszacsatolás alkalmával az eltávozott cseh és külső szlovák elem helyét ismét a magyar hivatalnoki apparátus, katonaság stb. foglalta el, igazolva látjuk azt, hogy a város nemzetiségi rétegeződése megfelel annak a jellegnek, melynek az 1938. évi magyar népszámlálás eredménye kimutatta : 77% magyar, 16% szlovák és 4% német.

19 Ez a kimutatás következetes folytatása a cseh megszállás előtti felvételek eredményeinek. (Ha valakit mégsem győznének meg az itt felsorolt adatok, úgy hasonlítsa egyszerűen össze a város magyar kisebbségi életének intenzitását a cseh megszállás előtti és utáni szlovák kisebbségi élet intenzitásával és a konklúzió igazolni fogja levezetésünk helyességét.) HIVATKOZÁSOK A »KASSA MAGYARSÁGA« C. FEJEZETHEZ. 1 Magyarország Vármegyéi és Városai. Abauj-Torna vármegye és Kassa kötete. 150. o. 2 L. Dr. Kerekes György : Polgári társadalmunk a XVII. században. Kassa 1940. 38—57. o. — A 696 nevet fel is sorolja. 3 »Magyarországi vagy Erdélyi Simplicissimus« c. németnyelvű könyvében. L. Kovács Alajos tanulmányában, Magyar Statisztikai Szemle 1939 — 5. sz., 527. o. 4 Magyarorsz. Várm. és Vár. Abauji kötet 59. o. 5 Magyarorsz. Várm. és Vár. Abauji kötet 60. o. 6 Acsády Ignác 1720-ra vonatkozó névosztályozását nem volt alkalmunk áttekinteni s így e forrásra nem hivatkozunk. 7 Illetőleg csehül, mert a szlovák evangélikusok cseh imakönyveket használnak. 8 Püspöki könyvtár. 9 Magyarország Geographiai Szótára. 1

0 Fényes 1851. évi összlakosszáma 13.034, az összlakosszám tehát stagnált 1828 és 1851 között. 1857-ben ismét magyar többséget mutat ki. 5684 magyart, 2936 németet és 2893 szlovákot. 1

1 Magyarorsz. Várm. és Vár. Abauji kötet, 61. o. 36