Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

gróf Révay István: Kassa magyarsága.

kokként szerepeltek, ami némileg megváltoztatta a nemzetiségi arányt. A magyarság további zuhanásszerű visszaesése azonban még akkor sem fogadható el, ha számításba vesszük azt a körülményt, hogy a zsidóság levált a magyar rétegről, mely megszűnt államalkotó elem lenni és vagy az ellentábort erősítette, vagy a bevezetett zsidó rubrikában szerepelt. Feltűnő mindenesetre az, hogy míg a csehszlovák tábor minden kedvező körülmény mellett is nem nagyon tudta túlhaladni az 50%-os határt, addig a magyarság nagy ugrásokkal zuhant lefelé és végül is a kisebbségi jogokat jelentő 20%-os értékhatár alá szorult le. A város külső képe és benyomása mindamellett alig változott meg és a lakosság minden más életmegnyilvánulása ellenmondott e népszámlálási kimutatásoknak. Nemcsak befelé maradt a város nemzetiségi hatóereje azonos, hanem kifelé is, mert ezentúl is magyar hatást sugárzott ki, ami abban jelentkezett, hogy néhány szomszéd községnek magyarabb adatai adódtak a csehszlovák számlálásokon, mint 1910-ben (így Abaszéplak, Szilvás- és Széplakapáti

1

3), vagy pedig a választási eredmények mutatták félreérthetetlenül a magyarsághoz való vonzódás erősödését (pl. Kassaújfalu

1

4). Befelé a legkülönbözőbb megnyilvánulások (mint az egyesületi statisztika, a városi közkönyvtár forgalmi kimutatása

1

3 és egyebek) mellett elsősorban a választási statisztikák döntik meg a csehszlovák népszámlálási kimutatások számadatait. Ahogyan Cseh- és Morvaországban a németek választási eredményeik alapján meg tudták cáfolni a cseh népszámlálási adatokat,

1

6 ugyanezt tehetjük mi is magyar viszonylatban Kassán. A város kilenc utóbbi választási megnyilatkozásának hiteles eredményeit sikerült megszereznem az 1927 és 1938 közötti időszakból, tehát azon időből, mikor a csehszlovák éra megállapodottnak volt tekinthető. A pártokat négy főcsoportra kell osztályoznunk : a magyar, a csehszlovák és a német nemzetiség szerint, valamint a semlegesek csoportjára, hová a kommunista, zsidó és a hivatási alapon szervezett pártokat (pl. Iparospártot) kell sorozni, mely utóbbiak nemzetiségfelettien toborozták táborukat és nemzetiségi szempontból színtelenek.

1

7 Csoportonként százalékosan a kilenc választáson a szavazatok a következőképpen oszlottak meg : magyar csehszlovák német semleges községi választások 1927 okt. 16 36-9 33'6 — 29*5 1932 ápr. 24 33*7 32-1 17 32*5 1937 máj. 23 30-1 30-4 — 39-5 tartománygyűlési választások 1928 dec. 2 36-2 35"6 — 28'2 1935 máj. 19 34 8 36-3 — 28-9 képviselőházi választások 1929 okt. 27 32-2 42*9 0-5 24-4 1935 máj. 26 30*6 41-4 1 3 267 szenátusi választások 1929 okt. 27 32-9 44*0 0-9 222 1935 máj. 16 30-2 417 1'3 26-8 4 33