Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

gróf Révay István: Kassa magyarsága.

vett élete és kultúrája teljesen magyar behatás alatt alakult ki és ezidőszerint a város annyira magyar, hogy e jegyét még akkor sem vetette le, amikor a csehszlovák időben a csehszlovákok vitatták statisztikai fölényét. A multbani nemzetiségi statisztikák itt nem mutathatnak ki folytonos lakósréteget, mert a város egyes rétegei nem egyszer cserélődtek, vagy pedig a lakosság időszakonként rendkívül gyors iramban gyarapodott az erős külső beáramlások útján. E közlések adatait tehát nem lehet vizsgálni az állandó lakosréteg nemzetiségi fejlődésének szempontjából, hanem azon szempontból, hogy a beáramló és váltakozó rétegek meg tudták-e változtatni a város nemzetiségi képét, vagy pedig a helyi jelleg volt-e erősebb és a beáramlók kényszerültek-e hozzá alkalmazkodni. Az adatok a helyi légkör diadalmaskodását tanúsítják. A város etnikai alapkaraktere átmeneti : Kassa hajdani magyar település, ahová csakhamar jelentős német (szász) elem telepedett be. Két körülmény azonban mindenkoron a magyar elem erősödését szolgálta. Az egyik, hogy Kassa olyan tranzverzális és diagonális főközlekedési vonalak metszőpontján van, amely útvonalak nemcsak délfelől, hanem délnyugat-keleti irányban is (Gömör és Torna, valamint Dél-és Közép-Zemplén között) magyar életet közvetítő közlekedési erek voltak (1. a térképmellékletet) ; a másik, hogy a város régtől fogva központi hivatalok és intézmények székhelye volt. Ezen tényezők olyan magyar nemzeti légkört teremtettek, mely akkor is tartani tudta magát, mikor más etnikai erők voltak — vagy jutottak átmenetileg — akár hatalmi, akár számszerű túlsúlyba. A városba a 13. században szászokat telepítettek és ezek lakták a XIII. század folyamán is. Az 1773 Lexicon a városok nemzetiségi adatait nem közli s így Kassa nyelvi adatait sem találjuk meg benne. A Lexicont megelőző időből a XVII. század idejéből azonban olyan adatokkal rendelkezünk, melyek a város erősen magyar jellegéről tanúskodnak. 1644-ben alakul meg a református egyház.

1 1650-ből pedig rendelkezésünkre áll a városbeli polgári és zsellércsaládok családfőinek teljes névsora. A családnevek legújabb módszer szerint való osztályozása alapján az 520 háztulajdonos polgárcsalád és a 176 zsellércsalád családneve nemzetiségileg a következőképpen oszlott meg : magyar 79%, német 13%, szlovák 3%, bizonytalan 5%.

2 Buchholz György

3 felsőmagyarországi német kereskedő, majd evangélikus lelkész 1683-ból azt írja Kassáról, hogy »itt magyarul, szlovákul, lengyelül és németül beszélnek, de legtöbbnyire mégis magyarul«. Mint látjuk a magyarságnak dominálnia kellett a XVII. században és az is bizonyos, hogy a szlovákság csupán kisebbségként élt a városban. E században a Szent Mihály kápolnát nevezik »tót templomnak« és a kápolna kis méretei is amellett szólnak, hogy csakis egy kisebbségi csoport istentiszteleti helyéül felelt meg.

4 A XVIII. század első éveiben az ellenreformációval kapcsolatban erős német beáramlás következett be. Az osztrák tartományokból számos iparost és kereskedőt telepítettek le és polgárosítottak Kassán, hogy velük a magyar protestantizmust ellensúlyozzák. A város ismét elnémetesedik, annál is inkább, mert magyarok ez időben el is távoznak.

5 A XVIII. század további folyamán nincsenek közvetlen nemzetiségi adataink,

6 csupán Korabinsky (1786) szerint az evangélikus lakosság nemzetiségi megoszlása olyan volt, hogy négy papjuk közül kettő németül, egy magyarul és egy szlovákul' prédikált. A szlovákok e vonatkozásban is ismét csak kisebbségben voltak. Következő nemzetiségi adataink a XIX. század első harmadának idejéből valók. Ekkor a római katolikus egyházi schematizmus (1826) szerint az egyház nyelvi sorrendje magyar31