Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Barta István: Kassa és a magyar mult.

Kassa további története már nem bővelkedik ennyire országos fontosságú eseményekben. A császári uralom eldöntötte a harcot vallási téren is, a katolikusok megkapták mindazokat a templomokat, amelyekre jogot formáltak s a városi tanácsba sem kerülhetett be ezentúl protestáns polgár. A háborús korszakban gazdaságilag tönkrement város lassan ismét a fejlődés útjára tért s a nemzeti ébredés, amely a XVIII. század végétől megmozgatja a magyar lelkeket, elsősorban Kassán kap lángra és gyönyörű eredményeket hoz. Az 1848—49-es szabadságharcban is múltjához méltóan szerepel a város, nevét híressé teszi a 9. vörössapkás honvédzászlóalj, amelyet Kassa lakosaiból toboroztak össze, s amely annyi dicsőséges csatát vívott a magyar nemzet hősies küzdelmében. A nagy történelmi mult szimbólumaként, Kassa magyarságának örök dokumentálására 1906. október 29-én 200 éves számkivetés után másodszor is bevonult Kassára a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, hogy hű kassai polgárai között pihenjen és őrizőjük legyen a megpróbáltatások ezer veszedelme között az idők végezetéig. Rákóczi kassai sírja elszakíthatatlan kapocs az ősi város és az ezeréves magyar föld között, záloga a közös múltnak és jövőnek, amelyet Kassa és a magyarság a múlthoz hasonlóan együtt fog építeni. Ha a történelmi események, az egyazon közösségben, ugyanazon eszmék szolgálatában eltöltött évszázadok nem lennének elegendők annak a bizonyítására, hogy Kassa a magyarságé, talán súlyosabban esnének latba azok a bizonyítékok, amelyek a kulturális élet megnyilvánulásaiból adják meg Kassa lelki hovatartozását. A középkori Kassáról elmondottak alapján következtethetünk a város középkori kultúrájára is. Tipikus polgári kultúra ez, amely megmarad a középszerűség és a gyakorlatiasság útján s fiait is azért küldi a külföldi egyetemekre, Krakkóba, vagy Bécsbe, hogy a városnak jó jegyzői, iskolamesterei és tanult papjai legyenek. Magasabb szempontú szellemi kultúrát a reformáció hoz a városba, s a protestantizmus és a katolicizmus küzdelme itt is, mint az egész országban, a magyar szellemet, a magyar nyelvet juttatja győzelemhez. A XVI. századtól Kassa soknak nyújt otthont a magyar irodalom első művelői közül. A zsoltárköltő Batizi András kassai magyar hívei számára zsoltárokat ír, a »magyar Luther«, Dévai Biró Mátyás bevezeti Kassán a magyar istentiszteleti nyelvet, a krónikaíró Székely István Kassán prédikátorkodik egy ideig. Huszár Gál, a nyomdász-hitvitázó itt prédikál és innen hurcolják el az egri püspök emberei. Katolikus részről nem kisebb személy mondja el csodálatos prédikációit a kassai templom szószékéről, mint maga Pázmány Péter, de Kassán lelkészkedik Pázmány nagy ellenfele, Alvinczy Péter is. A világi irodalom képviselői közül éveken át élte víg életét Kassán a kalandos életű lantos diák, Tinódi Sebestyén és itt írja az első nagy magyar lírikus, Balassa Bálint is gyönyörű szerelmi költeményeit a kassai főkapitány ifjú hitveséhez. A XVII. század elejétől könyvnyomda is működik Kassán, 'amelyből nagy számmal kerülnek ki latin és magyar nyelvű nyomtatványok, köztük a magyar hitvitázó irodalomnak nem egy híres terméke. Itt nyomják egy ideig II. Rákóczi Ferenc fejedelem újságját is, a »Mercurius veridicus ex Hungaria«-t, amelyet a magyarországi időszaki sajtó ősének tekint az irodalomtudomány. Fontos szerepet töltött be Kassa kulturális múltjában a kassai jezsuita egyetem. Az egyetem több mint egy évszázadon át központja Felső-Magyaror4* 27