Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Veres János - Partizánok

Me Partizánok Csillagot nyelnek, fekete égi cápák a fellegek, árnyak járnak a sötétben, köpenyük sarka varjúszárny, az érdes szélben meglebeg. Fegyveres, fáradt vándorok, fényhártya feszül arcukon, halántékukra vérrózsák tapasztották a szirmukat: élők vagy holtak? Nem tudom. Lassú lépésben vonulnak, váruk a bérc, a kopasz kő; a gyanta és a kakukkfű illatot szitál köréjük; halkan zizeg a lucfenyő. Nagy bagolyszem a kósza hold, a felhők közül kiragyog; a hegygerincen járnak már, ékes medálok mellükön a pislákoló csillagok. (Homokvirág, 1912) 184