Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Ozsvald Árpád - Laterna magica

II Röntgensugarak zöld fénye szűr meg, zörgő antennák váza a csontom, dugattyúk olajos karja lendül, szuperrakéta robban a Holdon. Mikroszkóp alatt sejtek születnek, baktériumok sótömbbe zárva, millió évek roppant ködéből várnak az újabb feltámadásra. III Ülök a szobrok tenyerén, a világ zenéjét hallgatom, kezemben karmesteri pálca, harmatcseppet hintáz a szél az esőverte vén bokrokon, és felbúg a Holdfény-szonáta. Beethoven süket csendje vesz körül, a szobor hideg teste megremeg, kigyúl a fény, s a színfalak mögül bohócok lisztes arca rám nevet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom