Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Varga Imre - Szép lila róka

Me S%ép lila róka Sz• Editnek Istennek ujja érintette talán a Kozmosz nevű cirkuszt hogy megébredt először a csillagok a bozsgás megindult majd a hold háta mögül hussant valami a nagy űri papírdob felszakadt hajamra gyémántpor szakadt dőlt özönnel gyöngy és korom Villanás! A nyiladékból lángcsóva száll iramlik onnan szép lila róka suhan mindeneken át az állat-rakéta befröcsköli tűzzel az űrt hullat lángot mert szőre hull és fölégnek alatta a rétek az erdők lobot vetnek alatta a fák és lőn aszúvá a termő virágos ág S az ki nem érti az emésztő tüzeket ki szalad elfut a szakadó lángok elől takarózna tengervízbe nagy lepedőbe félelmében szűköl barlangba hajtja riadalma nem láthat engem az ég szegélyén állót Igen én zúdítom alá a híves vizeket és azt sem látja és azt sem látja hogy tüzes nyíl röpül felém hogy szívem felé tart a róka hogy szívemet célozza a csóva 481