Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Varga Imre - "Hadd vegyüljön e zavaros földi zajba egy-két tiszta égi hang"

M „Hadd vegyüljön a ^avaros földi %ajba egy-két tiszta égi hang" Petőfi Olyan képeket (még alig kezdtem el, máris félreírok), olyan képet, a tűz kicsapjon belőle, ha megérintenétek (megengedhető folytatás az írásjelvessző után: ha ujjal illetnétek) Vonaglanak a lángok, tébolyult tüzek elemésztik a művirág-gruppokat, a versek gondozott kertjeit (íme mit tesz néhány pontatlanul használt igeidő; valóságként láttatja a feltételeket ill. a megtörténhető [tárgy]) Vagy egy szót legalább a puszta papírra lüktessen meztelenül Vagy az eszelősen lobogó barna hajat, mely a repedt tarkóból (T; t?) érbe lobbant (a „lobbant" helyett másik szót kellene írni ; használni [?] alkalmazni [?]) De kitalálhatunk éppenséggel egy pontos csillagot is, s követhetjük útját a felhasított mellből az égig Bírjuk erővel? Lemerülni a költemény vizébe s felhozni néhány iszamós csontot, koponyát A térképek kék terein tapogat ujjam Belemerítem tenyerem a papírba s kiemelem Okatootaiát (A megidézett alanynak feltehetően hangja is van, iktassuk ide a téma hitelesítése végett!): * 472