Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Tőzsér Árpád - Ősz

Ä -Or v Ősz Az ég haránt metszett mellében a nap alig lüktet. Zöld műtőasztal. Fém szőlőtáblák. Nyál csüng a beteg hegyek pofáján, széles vállukba tűt, glükózt ütnek. Fekszenek. Még zöld bennük a bőgés, zöld fülek borulnak a szőlőkarókra, de versem fürtje önsúlyában már érzi a szétpergés eszelősségét. Fölöttem Pinel repedt mellszobra kőmetafora. (Érintések, 1972) 286