Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Gyurcsó István - Éjfélig a gondot kergették

Éjfélig a gondot kergették pusmogva. Már nagy gyerek voltam, az éhség gyomrom közepén ült, s bárhogy mutattam, nem aludtam. Apám pipázott. - Kívül feküdt. Anyám a falhoz kuporodott, s úgy tervezgették a jövendőt, hányták-vetették a holnapot. Éjfél után borról álmodott apám, anyám kenyeret sütött, s reggelre keserű teával, álmosan ettük a sült tököt. - Emlékezem, mert harcaimban a múltból fegyvert kovácsolok. Jó fegyver ám az emlékezés! Kár, hogy sok embert elhagyott. Sokat akarók, nagyot mondók, kerülik a dialektikát. Én nem tudom csak úgy átugorni a két fáradt szülőm udvarát.