Dávid Teréz: Ifjúságból elégtelen, Időzített boldogság

Időzített boldogság

Dávid Teréz 1906-ban született Görgényszentimrén. Ungváron érettségizik, majd Bratislavába költözik. Az itteni Munkásakadémián mutatják be 1936-ban háborúellenes egyfelvonásosát, a Fekete rózsát. A háború után színművekkel jelentkezik. A Dódit és a Lidércfényt (ezt szlovákul is) 1958-ban, a Vidor családot 1961-ben, Az asszony és a Halált 1963-ban, az Időzített boldogságot 1972-ben, a Bölcs Johannát 1975-ben mutatták be (ez utóbbit csehül is, Brünnben). Prózai művei: Kísértetek múzeuma (elbeszélések, 1964), Kásahegy (regény, 1966), Ifjúságból elégtelen (regény, 1970), A feneketlen láda kincsei (ifjúsági regény, 1972), Időzített boldogság (regény, 1973), Látomások (elbeszélések, 1974), Lidércfény (válogatott színművek, 1976). Számos irodalmi díj tulajdonosa.