Dávid Teréz: Ifjúságból elégtelen, Időzített boldogság
Időzített boldogság
kőzik. Amíg aprócska volt, kocsiban az élelmiszerüzlet előtt, amíg az anyja bevásárolt, később a fodrásznál, fogorvosnál. Amióta pedig megáll a saját lábán, azóta lakáskulcsot visel a nyakában. Hallottak ilyet valaha? Csoda hogy magára nem gyújtotta még a házat. Már azt is megcsinálta, hogy felfeszítette a bárszekrényt, és leitta magát. De hát nem is csodálkozom rajta, egyedül van szegényke, unatkozik. Mert nálam nem bírja ki sokáig. Igaz, én se nagyon kívánom, csúfolkodó, pajkos, haszontalan. A fene érti az egészet! Pedig nem lehet azt mondani, hogy nem törődnek a fiúval, nincs olyan kívánsága, amit ne teljesítenének. Csak hát az se jó, hogy Gyurika, ha megcsinálod a leckét, kapsz öt koronát, Gyurikám, ha nem feleselsz, elmehetsz moziba. Ki látott már olyat, hogy a jóságot pénzért vásárolják a szülők. Én csak egyszerű iparosleány voltam, de bizony ha rám nézett az apám, haptákba vágtam magam előtte. Meg az is, hogy kikérdezik a gyereket. Mikor jött haza anyu? Ki volt ma nálunk, Gyurika? De ha megbetegszik, kezdődik a rohangálás, telefon ide, telefon oda, anyám, jöjjön hamar, hívják az orvost, hívják a készültséget, anyám, maradjon a fiúnál. Mondtam is már, hogy miért nem marad a fiúnál egyszer a nagyasszony? Hisz az ő unokája is. De az magasan hordja az orrát, nem tart minket magukhoz méltónak. Hát kérem, ez se használt ennek a házasságnak ! Az öregasszony letörölte előbuggyanó könnyeit, ki tudja, mennyi sírással adózott már ezeknek az emlékeknek, azután folytatta: — Bizony, bizony, meglátogatott minket a Teremtő, jaj, de meglátogatott, mert meg akarta mutatni jelen valóságát, büntetni alkart, amiért nem kívánták ezt a 'gyereket, amiért el akarták csináltatni. Meg akarták ölni. Igen. Akarták! Én nem... én nem voltam benne, én megmondtam, hogy ilyesmire nem adok pénzt, ezt intézzétek el nélkülem. Én nem veszek ilyen bűnt a lelkemre, mert ez a gyerek már él, akkor kellett volna okosabbnak lenni, amikor összefeküdtek. Persze, most már érti a fiú, hogy a szülők miket mondogatnak egymásnak. Nem is tudom, miért nem vál284