Dávid Teréz: Ifjúságból elégtelen, Időzített boldogság

Időzített boldogság

hát a színházi ruhatárból (gyönyörű darab, potom kölcsöndíj, csak ki kellett előbb tisztíttatni), keresztapámók pedig. .. Lám, hisz róluk még nem is beszéltem! Szóval, keresztapa vállalta az első osztályú ebéd költségeit az osztályon felüli szálloda éttermében. A megállapodáshoz járult egy kikötés. Éspedig: az öltözködésre, szórakozásra és minden előre nem látott kiadásra szükséges pénzt Gyuri alkalmi muzsikálással köteles megszerezni, és ha befejezi a tanulmányait, az apja szerez neki állást, én is letehetem az érettségit, s amennyiben feltétlenül ragaszkodom hozzá, levelező tagozaton szerezhetek diplomát, elég fiatal vagyok, ráérek, ha pedig nem tetszik, vigyáztam volna magamra. $ Uszályomat a művésznő unokái hozták, az orgona búgott (Gyuri később közölte velem, hogy Mendelssohn nászindulóját játszották), valaki az Ave Mariát énekelte (Gounodtól), másvalaki elszavalt egy verset (Gyuri sem tudta, kitől), a szertartást végző bácsi az élet törvényszerűségéről, a természet jogairól, az állampolgár kötelességeiről, gyermeki szeretetről, szülői felelősségről, hűségről, háláról, társadalomról és még sok fontos tudnivalóról beszélt, amiket elmulasztottam megjegyezni, mert állandóan arra kellett gondolnom, vajon hányszor mondja el ezt naponta, meg a fűző is nagyon szorított, amit direkt erre az alkalomra csináltattunk. Volt eszem, és megkértem Klárit, mielőtt a templomba indultunk, hogy lazítson a zsinórokon. (Anyám tudta nélkül, persze!) A templomi szertartás gyönyörű volt. Sok jelenet megismétlődött. Itt is cipelték az uszályomat, itt is búgott egy orgona (Lohengrin), itt is szárnyalt az Ave Maria... (Schuberté). Anyám és Lili itt is nagyon ügyeltek arra, nehogy véletlenül egymás mellé kerüljenek. Sajnos, az ebédnél a két családot nem lehetett elkülöníteni egymástól, és ebből később kellemetlen helyzetek adódtak. Elsősorban kiéleződött a társadalmi differenciálódás, a világnézeti, jellembeli és megjelenésbeli különbözőségek. Észrevehetővé vált, hogy az örömszülőknek csupán egyetlen dologban egyezik a véleményük. Itt is, ott is rossz szemmel nézik egybekelésünket. Lili szüntelenül duruzsolt 237