Dávid Teréz: Ifjúságból elégtelen, Időzített boldogság

Időzített boldogság

a szélben ..„Boldogok vagyunk ... boldogok vagyunk ... boldogok vagyunk..." Néhol utóirat: „Nina naponta ötször öltözik!", „Nina otthon felejtette a fekete gyöngyét.. „Nina álomszuszék ...". Az utóiratok Gyuritól származnak. Ez volt Nina, akinek Juliette Greco volt az eszményképe, és sohasem utazott autóstoppal, mert az anyukája megtiltotta. „Egy kocsiban sok minden történhet — volt az anyai vélemény —, alkalom szüli a tolvajt, és nem jó az ördögöt a falra festeni." (Nina anyukája sok közmondást tudott, és szívesen idézett közhelyeket.) Gyurival egy karácsonyi vakáció után ismerkedtek meg, amikor Nina a szülői háziból visszatért az intézetbe, a fiú meg sítanfolyamra utazott. Arra igazán nem számíthatott Nina anyukája, hogy az ördög a nemzetközi gyorsvonatra is felmerészkedik. (Na és Gyuri akkoriban még igen rendes srác volt, Nina pedig szófogadó leányka.) Nina: A bajok azzal kezdődtek, hogy nem volt lakásunk. Anyuék átengedtek ugyan egy szobát, de napközben nem engedték bezárni az összekötő ajtót. Anyu azt mondta, hogy a saját lakásában nem hajlandó egyetlen ajtón sem kopogtatni. Ebből adódott az első zűr. Mert mi az ajtót csak azért is bezártuk. Gyuri később vastag függönyt is felszerelt, mert észrevettük, hogy anyuék hallgatóznak. Tőlük is áthallatszott minden szó. Amit beszéltek, Gyurira nézve nem volt kedvező. A szomszédok egymás kezébe adták a kilincset, pletykáltak, heccelték anyut, a tévé bömbölt, amikor Gyuri tanulni akart, éjszakánként reménytelenül bújtunk egymáshoz a rekamién, moccanni sem mertünk. Amikor engem bevittek a szülészetre, anyu nem engedte be a háziba Gyurit. Gyuri: Megtudtam, hogy fiam született — természetesen örültem, és rohantam a hírrel Lilihez. (Anyámat magunk között a keresztnevén szólítottuk.) Klári is ott volt, éppen azon tanakodtak, mihez kezdjenek anyám életével. Anyagi gondjai apám mellett nem voltak, a külszín t is óvták, erre anyám sokat adott. Azt mondta, miattam. Lehet. Bizonyára a kedvemért történt. Én úgy tudom, apámnak csak futó 219