Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

Függelék

rád foglalkozott részletesebben, ám adatainak egyike-másika nem felel meg a valóságnak. A robbantásról, illetve a valós tényekről az egykori sarlós, a szóban forgó események idején a szomszédos Feleden magyar körzeti meghatalmazottként szolgálatot teljesítő dr. Boross Zoltán 1991. február 4-én keltezett, nekünk írt leveléből kaptunk Molnár Imrével alapos tájékoztatást. Dr. Boross már a robbantás másnapján a helyszínen tájékozódott a történtekről, s később is személyesen kísérte figyelemmel az üggyel kapcsolatos fejleményeket, így információi kétségtelenül első kézből kapottaknak, autentikusaknak minősíthetők. Ezek lényege: az 1945. augusztus 11-i robbantást Hancsovszky Béla, a rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium érettségi előtt álló, tizenhét éves tanulója vállalta magára, hogy az eseményt követően a várost megszálló katonaság és politikai rendőrség megtorló akciójától mentesítse annak lakosságát. Az akcióhoz Hancsovszky egy olyan időpontot választott, amikor a laktanyában nem tartózkodott senki, így tehát emberéletben nem tett kárt. Tettét azzal indokolta, hogy ezzel szerette volna felhívni a világ figyelmét „a kisebbségi magyarok ellen elkövetett jogvesztésre - freivogelségre - és brutális üldözésekre, deportálásokra és kiutasításokra". Az ügyet a csehszlovák hatóságok igyekeztek elferdíteni és eltusolni, de nem volt különösebb visszhangja Magyarországon sem, jóllehet arról - „és a kisebbség ellen elkövetett atrocitásokról" - dr. Boross Zoltán és társa, dr. Varga Imre Tildy Zoltán miniszterelnöknek is személyesen beszámoltak, ám ő a hírt a magyar sajtó elől visszatartotta. - Dr. Boross Zoltán levele Molnár Imréhez (tudomásulvétel céljából elküldve e kötet összeállítójának is) 1991. február 4-én; gépiratban; másolati példánya birtokomban. 29. A CSEHSZLOVÁK FASISZTA TERROR ALATT SZENVEDŐ MAGYAROK KIÁLTVÁNYA PIL 274 f. 10 cs. 51. öe. A dokumentumot Tóth Ágnes bocsátotta rendelkezésemre. A kiáltvány szerzőinek kilétével kapcsolatban egyelőre nincsenek közelebbi ismereteim. 30. A DÉL-SZLOVÁKIAI ZSIDÓK MEMORANDUMA OSSZK Fond 193. (Darkó István hagyaték) A dokumentum másolati példányát ismerem; címzettjéről nem tudok közelebbit. 1 Értelmezhetetlen mondat. 2 Tukát és Tisót később halálra ítélték, Machot harmincéves fegyházbüntetéssel sújtották. 31. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DEMOKRATIKUS NÉPI SZÖVETSÉG MEMORANDUMA A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTERHEZ ÚMKL XIX-j-1-a Küm. Bé. 0.291/pol./946. 312