Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

magyar reformátusok és a csehtestvér egyház kérelmének, jelesül, hogy a helybeli református templomban magyar nyelvű istentiszteleteket is lehessen tartani. Később ezzel kapcsolatban egy küldöttség kérvényt adott át személy szerint Neked, illetve hivatalod egyházi szakosztályának. Mindennek ellenére a személyi titkárod a pozsonyi csehtestvér egyháznak küldött, f. év szeptember 24-i levelében a szóban forgó kérelmünkre negatív, teljesen negatív választ adott. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a kérdéses egyházak kérelmének áttanulmányozására egyáltalán sor került volna, s ha mégis, miért érkezett rá éppen ellenkező választ, miként azt Te magad megígérted. 3. Végül ugyanezzel függ össze Szabó Béla pozsonyi esperes kérelme is. Még augusztusban beszámoltam Neked arról, hogy Szabó esperes úr a múlt rendszerben állandó üldözésnek volt kitéve, hat éven át nem kapta meg a kongruáját, s hogy politikailag teljesen megbízható, lojális lelkipásztor, akit épp a közelmúltban neveztek ki a komáromi egyházmegye esperesévé. Akkor Te magad szólítottál föl bennünket arra, hogy Szabó Béla folyamodjék kérvényben a kongruájáért. A hírről örömmel számoltunk be az esperes úrnak, aki kérelmét azon nyomban be is nyújtotta, ám a kongruájáról a mai napig semmi hír. 4. Bár jelen pillanatban a szlovákiai magyar nemzetiségű tanulóifjúság helyzete igencsak siralmas, arra kérnénk, legalább annyit engedélyezz, hogy az itteni magyar főiskolások folytathassák tanulmányaikat valamely főiskolán. Az egyetemen és a műszaki főiskolán ugyanis ezekben a napokban utasították vissza a magyar nemzetiségű hallgatók beiratkozási kérelmét. Miután Budapesten a szlovák nemzetiségű hallgatók semmiben sem szenvednek hátrányt az egyetemen és a műszaki főiskolán, s miután a hazai szlovák középiskolákban magyar nemzetiségű középiskolásaink is tanulhatnak, úgy gondoljuk, ugyanezt engedélyezni lehetne a főiskolások számára is. Mindössze mintegy harminc-negyven diákról van szó, akiknek mind a szülei, mind pedig ők maguk rendelkeznek állampolgársági megbízhatósági igazolvánnyal és Csehszlovákiában való tartózkodási engedéllyel. Szépen kérünk, késlekedés nélkül járj közbe ebben az ügyben, hogy az említett hallgatók még e hét folyamán beiratkozhassanak, mivel a hét végén lejár a főiskolai beiratkozási határidő. 5. Tisztelettel kérünk arra is, hogy Tankovics József, politikailag igazolt magyar nemzetiségű állami iskolai tanítót nevezzék ki szülőfaluja, Pozsonypüspöki tanítójává, ahol lakása van és ahol a felesége is lakik és dolgozik, aki ugyancsak politikailag már igazolt állami iskolai tanítónő. Megjegyezzük, hogy Tankovics József a Štefánikmi elnevezett I. csehszlovák brigád tizedeseként harcolt a szlovák felkelésben, amiért kitüntették és előléptették. Tehát megérdemli a figyelmedet ez az egyébként nem nagy dolog. Tisztelettel kérünk a fentiek tudomásulvételére és kérelmünk teljesítésére. Őszinte baráti üdvözlettel ajánljuk magunkat 86