Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

sága szünetelt, én, magyar állampolgár, Magyarországon, politikai vétséget el sem követhetek és el sem követtem, mert ez nonszensz! Nem létező személyt nem lehet meggyilkolni, nem létező államot nem lehet sérteni és bántalmazni. Mi a vétkem és a többieknek?? Tisztán az, hogy magyarok vagyunk!! Családjainkat kiutasították, vonatra tették és kitoloncolták! Lakásainkat feldúlták, kirabolták, összetörték. Összetörték ecetgyáramat, bútoraimat széthordották, az ecet szállítására használt kettős csacsifogatot kocsistul, szerszámostul (6000 p. érték) a ^áros egyszerűen minden ellenérték nélkül elkobozta. Itt állok, Miniszterelnök Úr, egyetlen szál ruhában, 60 éves múltam, egész életem keserves munkája, takarékossága, lemondása után szerzett vagyonkám semmivé vált, 83 éves édesanyám, feleségem 3 apró gyermekkel, 8-10 és egy 12 hetes a határon átdobva hazafelé vándorol, és én pedig ártatlanul, börtönbe zárva, semmiért másért, csakis azért, mert magyar vagyok! A legrettenetesebb, hogy nincs honnan segítséget várni! Miniszterelnök Úr, az Isten irgalmára kérem és kérjük, szerencsétlen magyarok, segítsenek rajtunk!!! Ne hagyjanak prédául az elvakult soviniszta gyűlöletnek!! Ha háborús bűnösöknek tartanak, ám tessék összegyűjteni a bűnlistát, adjanak át magyar hatóságnak, ott majd felelni fogok a tetteimért! Ne hagyjon elveszni bennünket a magyar állam és a magyar kormány!! Sürgős beavatkozásra lenne szükség vagy súlyos retorziókra, hogy beszüntessék az üldözést. Egyben tisztelettel kérem, méltóztassék szerencsétlen családomat pártfogásban részesíteni. Három szép kis magyar fiú, magyar jövő - magyar feltámadás. Haza! Csak haza! Magyarországra, akármilyen véres-verítékes legyen is az a magyar kenyér! Segítségért esdeklem, Miniszterelnök Úr, az Úr Jézus és a magyarok Istene nevében! Nem akarom és nem bírom elhinni, hogy végleg elhagyott Istenem és hazám is, mert akkor kár volt magyarnak születni és magyarnak élni!! Segítség, Miniszterelnök Úr!! Érsekújvár, börtön 1945. júl. 3 Családom címe: Varjassy Gézáné Szepet k. Pókafa Zala m. 51 Alázatos tisztelettel Varjassy Géza