Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

ra kényszerítették, hogy pártvezetői tisztségéről mondjon le. Egynéhány nappal később kiutasították őt a pozsonyi magyar követségről. A Magyar Párt pokoli helyzetbe került. A németek követelték a magyar SS, illetőleg a TODT szervezet felállítását. Ez sem sikerült nekik. Az egész magyar közvélemény Esterházy mellé állt. Sokáig húzták-halogatták az új pártelnök megválasztását, hogy időt nyerjenek. Ez is sikerült. Újra Esterházy Jánost választották meg, mégpedig egyhangúlag. A Szálasi-pártiak nem voltak képesek - egynéhány hívőn kívül - az itteni magyarok Hitler-ellenes magatartását megtörni. Esterházy t és a párt elnökségének tagjait a Gestapo - menekülésekor - magával akarta hurcolni, ezért rejtőzködniük kellett. Azok a magyarok, akik nem ijedtek meg az ÚSB és a Gestapo üldözésétől és Szálasiék fenyegetőzéseitől, megtartották kapcsolataikat a demokrata szlovákokkal, csehekkel. Meg kell említenünk azt is, hogy a magyar református egyház fogadta hajlékába a szlovák hatóságoktól betiltott, vagyonától megfosztott „csehtestvér" egyházat. Azt is fölemlíthetjük, hogy a magyarok közül senki sem árjásított zsidó üzemet, s azok száma is csak tizenegy volt, akik kölcsönös megegyezés alapján vettek át üzletet a zsidó tulajdonosoktól. Megemlítjük a szlovákiai magyar sajtót, történetesen az Esti Újságot, amely 1941ig jelenhetett meg, amikor is Mach miniszter betiltotta a Magyar Hírlapot,

2 amely 1944. október 31-én szüntette be - önként - megjelenését, mivel nem akart Szálasinak szolgálni. A magyar sajtónak nagy érdeme volt abban, hogy Szlovákiában - s nemcsak a magyarok között - folyamatosan fejlődött és erősödött a Hitler-ellenes mozgalom. A belső meggyőződés, az újságírói hivatáshoz való hűség, amely a magyar újságokat jellemezte, lehetővé tette, hogy a szlovák nép világosan lássa a nácizmus céljait és szándékait. Ugyanúgy gondolhatunk a magyar kisebbségnek az irodalom, a művészet és az iskola területén való demokratikus helytállására. A magyar közvélemény egységesen elutasította a hitlerizmust! Külön említést érdemel az a tény, hogy az 1944-es partizán felkelésben nagy számú magyar tiszt és katona vett részt. A többségük még most is német fogságban van. A partizánmozgalmat a Nyitra környéki magyar falvak lakosai élelemmel, lovakkal, fogatokkal stb. segítették. Más magyar községekben és városokban a magyar lakosok ruhát ajándékoztak a partizánoknak, hogy civilbe öltözhessenek, s így védjék meg magukat a németektől. A Magyar Hírlap volt az egyetlen szlovákiai újság, amely egyetlen szót sem írt le a partizánmozgalom ellen, holott erre a propagandahivatalok ismételten felszólították. - Az elmondottakra hivatkozva nem azt kérjük, hogy ezt a magatartásunkat - amely kezdettől fogva ellentétben volt a régi rendszerrel - érdemünkül könyveljék el és előnyt jelentsen számunkra az új demokratikus Csehszlovák Köztársaságban. De kérjük azt, hogy igazságosan bánjanak velünk, s a szlovák kormány által elkövetett sérelmeket orvosolják mind az egyének, mind a közösségek tekintetében. Kizárjuk magunk közül azokat a magyarokat, akik Szálasi pártjának voltak követői, és semmi 35