Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

Függelék

48. A SZLOVÁKIAI MAGYAR ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGÉNEK LEVELE SEBESTYÉN PÁL MAGYAR KÖVETHEZ MTAK Ms 4260/268. Megjelent: Tóth László: „Hívebb emlékezésül...", 8/63-64. p. Szövegközlésünk alapjául a levél Szalatnai Rezső hagyatékában fellelhető másolati példánya szolgált. 49. JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAROK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ALAKULÓ ÜLÉSÉRŐL PIL 247. f. 10 cs. 51. öe. A dokumentum szövegét több példányban is ismerhetjük. Szövegközlésünk alapjául a Párttörténeti Intézet Levéltárában levő példányt választottam, melyhez Tóth Ágnes jóvoltából jutottam hozzá. Közli a jegyzőkönyvi kivonat szövegét dr. Szabó Károly kéziratos munkájának III. kötete is (A magyar-csehszlovák lakosságcsere története, 111., 401-412. p.), valamint annak egy korabelinek látszó másolati példánya megtalálható - jelzet nélkül, „6. dokumentum" jelöléssel a TLAKDSZ dr. Szabó Károly-féle iratanyagában is. Ez utóbbi példány jobb felső sarkában olvasható kéziratos megjegytésekből ismerjük annak keltezését: 1947. április 7., valamint címzettjeitTildy Zoltán, Nagy Ferenc, Gyöngyösi János, Sebestyén Pál - is. 1 Utalás a szlovákiai magyar nyilaspárt megszervezésének feladatával 1944-ben Pozsonyba küldött nyilas diplomatának, Ferber Viktornak a szlovákiai magyarság antifasiszta egységének megbontására tett kísérletére. 2 Hogy pontosan melyik jelentésről van szó a jegyzőkönyvi kivonatban, nem tudni, ám jellegéről és tartalmáról kötetünk 52., 53., 57., 58. és 62. sz. dokumentumaiból is képet lehet alkotni. 50. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAROK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK MEMORANDUMA SEBESTYÉN PÁL MAGYAR KÖVETHEZ. Dr. Szabó Károly: A magyar-csehszlovák lakosságcsere története, 111. köt., 414-422. p. A memorandumot követően Szalatnai Rezső 1947. május 3-án a késő esti órákban szálláshelyén felkereste a Pozsonyban tartózkodó Sebestyén Pált, aki elmondta - minderről Szalatnainak a megbeszélésükről készített feljegyzései tanúskodnak -, hogy Gyöngyösi külügyminiszter nagy figyelemmel tanulmányozta az emlékiratot, s beleegyezését adta, hogy Sebestyén a Végrehajtó Bizottsággal, „mint a csehszlovákiai magyarok szervezetével" felvegye a kapcsolatot. Mind Gyöngyösi, mint pedig Sebestyén fontosnak tartják, hogy a csehszlovákiai magyarságnak legális 321