Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

Függelék

KIS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIA* 1938. szeptember 29-30.: a müncheni döntés; megkezdődik Csehszlovákia földarabolása. 1938. november 2.: az első bécsi döntés; Szlovákia déli és Kárpátalja Magyarországgal határos, jobbára magyarok lakta részei Magyarországhoz kerülnek. 1940. július 9.: Eduard Beneš vezetésével Londonban emigrációs kormány alakul. Július 21-én az angol kormány elismeri a csehszlovák emigrációs kormányt és Beneš elnökségének jogfolytonosságát. 1941. július 26.: a Szovjetunió elismeri Csehszlovákia müncheni egyezmény előtti határait. Július 30-án az Amerikai Egyesült Államok is elismeri a londoni csehszlovák emigráns kormányt. 1942 nyara: a müncheni szerződés következtében létrejött határváltozások érvénytelenítése a Szovjetunió részéről. A londoni csehszlovák kormány megindítja offenzíváját a nemzetiségektől megtisztított Csehszlovákia gondolatának elfogadtatása érdekében. 1943. június 5.: A Szovjetunió beleegyezik a csehszlovákiai németek kitelepítésébe. 1943. december 13-23.: Beneš moszkvai tárgyalásai. 1944 május: a moszkvai csehszlovák (kommunista) emigráció is hajlani kezd a magyarok Csehszlovákiából való kitelepítésére; az elképzelés nyíltan is hangot kap Gottwald moszkvai rádióbeszédében. 1944. augusztus 29.: a szlovák nemzeti felkelés kitörésének napja. 1944. szeptember eleje: a csehszlovákiai magyarok elleni jogszabályok kidolgozása. Szeptember 4-én Beneš aláírja a kisebbségek teljes jogfosztásáról szóló határozatot, melyet azonban Nagy-Britannia kívánságára - csak egy évvel később, 1945 augusztusában tesz közzé. Szeptember 6-án megszületik a Szlovák Nemzeti Tanács első rendelete a magyar iskolák bezárásáról, a magyar egyesületek betiltásáról, a magyar nyelvhasználat felfüggesztéséről. 1944. október 6.: hadművelet Duklánál, melynek kudarca és a felkelés időközbeni sikertelensége meghiúsítja a csehszlovákiai magyar kisebbség katonai erővel történő kiűzésének elképzelését. 1944. december 4.: elnöki dekrétum a nemzeti bizottságokról és az Ideiglenes Nemzetgyűlésről; a nemzeti bizottságok létrehozásának megtiltása a magyar falvakban. 1944. december 21.: Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 1945. január 20.: Magyarország és a szövetséges nagyhatalmak aláírják a fegyverszüneti megállapodást. 1945 februárjától: egymást követik az SZNT magyarellenes intézkedései; szaporodnak a magyarellenes fellépések. 1945 március: Klement Gottwald arról értesíti a londoni kormányt, hogy a szovjet kormány a nyugati hatalmak vonakodása ellenére is helyesli a magyar-csehszlovák lakosságcserét. 1945. április 5.: Kassán megalakul a csehszlovák kormány, kihirdetik a kassai kormányprogramot. 1945 áprilisa és 1946júliusa között a magyar kormány 184 tiltakozó jegyzéket nyújtátaSzövet* A kronológiához Fényi Tibor és Repiszky Tamás kronológiáját vettem alapul. - T. L. megj. 278