Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

alkotnak. Most a magyar kisebbséggel együtt tárgyai vagyunk az állandó üldözés­nek, a közös sors egyesített minket velük. Teljesen lehetetlen tovább is így élnünk a szlovák határokon belül. Azt óhajtjuk, hogy békekonferencia minket is meghallgas­son, s ünnepélyesen kijelentjük, hogy vissza óhajtunk térni Magyarországra; köve­teljük, hogy Dél-Szlovákiát, amelynek lakossága tisztán magyar és zsidó, csatolják vissza Magyarországhoz. Követeljük, hogy megkérdezzenek minket sorsunkról, kö­vetelünk vagy egyszerű csatolást, vagy népszavazást, hogy kívánságainkat kifejez­hessük. A szlovákiai zsidók képviseletében Dr. Singer Reismann Grünwald Dr. Bird Ing. Steiner Pozsony, 1946. május 10-én 31 A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség memoranduma a magyar külügyminiszterhez A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség (CSMADNÉSZ), mint a Csehszlovákiában élő magyarság párt- és felekezetfölötti szervezete, a csehszlovák törvények értelmében illegális mozgalom, csoportvezetői összejövetelénn 1946. aug. 3-án a következő kiáltványt szövegezte: Külügyminiszter Urunk! Megdöbbenéssel vettük tudomásul a béketárgyalások alapjául szolgáló egyezményt, már annál is inkább, mert az illetékes magyar politikai tényezők moszkvai és nyugati útjuk alkalmával kiadott rádióhírek reményeket keltettek bennünk. A keleti Észak Szava és a nyugati Gyepű Hangja illegális folyóirataiban a CSMADNÉSZ eme rá­diónyilatkozatok alapján komoly eredményű harcot folytatott a reszlovakizáció ellen hétről hétre. A reszlovakizáció sikertelenségét a csehszlovák körök sem tagadják, hiszen a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményen felül még 200 ezer ma­gyart akarnak áttelepíteni. A békekonferencia a felvidéki magyarságról akar dönteni, de annak megkérdezése nélkül. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom