Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

28 Dél-szlovákiai magyar antifasiszták és kommunisták emlékirata Az 1946. március 30-án Nové Zámkyban (Érsekújvár) a kommunista párt funkcionárusai által összehívott dél-szlovákiai antifasiszta magyarság tanácskozásán elhangzott megállapítások és sérelmek: 1. Magyar nemzetiségű új párttagot a KSS (Szlovákia Kommunista Pártja) pártba a Központi Bizottság határozata értelmében nem lehet felvenni. A párt magyar nyelvű tagságának igazolásánál újabb és újabb akadályokat állítanak fel. Ez azt a célt követi, hogy minél kevesebb magyar nemzetiségű párttag legyen. Az eddig pártfunkciót betöltött vezető tagok fel lettek mentve funkciójuktól, pusztán magyar nemzetiségük miatt (szervező, elnök, titkár stb., funkcionárusok). Pl. Vajda István, párkányi járási titkár, Fábry József, rozsnyói járási titkár, Pálfi Antal, komáromi szakszervezeti járási titkár, Kugler János, a Földmunkások Szövetsége központi titkárának helyettese Bratislava stb., stb. Ennek következtében a magyar kommunisták el lettek szakítva a tömegektől, melynek következtében a magyar dolgozók széles tömege[ij magukra vannak hagyatva és ki vannak szolgáltatva a magyar reakció irredenta, revizionista, fasiszta hírverésének. Pl. a Szovjetunióval szemben bizalmatlanságot, Anglia és Amerika igazságszolgáltatásában [való] reménykedést terjesztenek. 2. A pártban és az összes szakszervezetekben a magyar nyelv használata, ott is, ahol a tagság jelentős része magyar nyelvű, lehetetlenné van téve. Ennek következtében a párt tagjai nem tudják gondolataikat és akaratukat kifejezésre juttatni és érvényesíteni. Ez a helyzet 11 magyar többségű és 9 magyar jelentős kisebbségű járásban. Pl. a galántai járási pártkonferencia 40 résztvevőjéből 25 nem tudott szlovákul. Annak dacára, hogy a tagság a konferencián kérte, hogy engedélyezzék magyarul is felszólalni, ezt nem engedték meg. A Zselizi járásban 1945. november 3-án a szlovák járási bizottság elnöke a szakszervezeti konferencia megtartását csak azért nem engedélyezte, mert ott magyar delegátusok voltak túlnyomó többségben, és így a vita magyarul folyt volna. Ennek az a következménye, hogy a szakszervezeti helyi csoportokból és üzemekből nem választhatnak küldötteket a munkások konferenciáikra (járási, területi, országos konferenciák). 3. Nincs szólási és gyülekezési szabadság a magyar falvakban és városokban. Semminemű magyar sajtó és irodalom nincs. Ezáltal lehetetlenné van téve a magyar 125