Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

28 Dél-szlovákiai magyar antifasiszták és kommunisták emlékirata Az 1946. március 30-án Nové Zámkyban (Érsekújvár) a kommunista párt funkcioná­rusai által összehívott dél-szlovákiai antifasiszta magyarság tanácskozásán elhang­zott megállapítások és sérelmek: 1. Magyar nemzetiségű új párttagot a KSS (Szlovákia Kommunista Pártja) pártba a Központi Bizottság határozata értelmében nem lehet felvenni. A párt magyar nyel­vű tagságának igazolásánál újabb és újabb akadályokat állítanak fel. Ez azt a célt követi, hogy minél kevesebb magyar nemzetiségű párttag legyen. Az eddig pártfunk­ciót betöltött vezető tagok fel lettek mentve funkciójuktól, pusztán magyar nemzeti­ségük miatt (szervező, elnök, titkár stb., funkcionárusok). Pl. Vajda István, párkányi járási titkár, Fábry József, rozsnyói járási titkár, Pálfi Antal, komáromi szakszerve­zeti járási titkár, Kugler János, a Földmunkások Szövetsége központi titkárának he­lyettese Bratislava stb., stb. Ennek következtében a magyar kommunisták el lettek szakítva a tömegektől, melynek következtében a magyar dolgozók széles tömege[ij magukra vannak hagyatva és ki vannak szolgáltatva a magyar reakció irredenta, revi­zionista, fasiszta hírverésének. Pl. a Szovjetunióval szemben bizalmatlanságot, Ang­lia és Amerika igazságszolgáltatásában [való] reménykedést terjesztenek. 2. A pártban és az összes szakszervezetekben a magyar nyelv használata, ott is, ahol a tagság jelentős része magyar nyelvű, lehetetlenné van téve. Ennek következté­ben a párt tagjai nem tudják gondolataikat és akaratukat kifejezésre juttatni és érvé­nyesíteni. Ez a helyzet 11 magyar többségű és 9 magyar jelentős kisebbségű járás­ban. Pl. a galántai járási pártkonferencia 40 résztvevőjéből 25 nem tudott szlovákul. Annak dacára, hogy a tagság a konferencián kérte, hogy engedélyezzék magyarul is felszólalni, ezt nem engedték meg. A Zselizi járásban 1945. november 3-án a szlo­vák járási bizottság elnöke a szakszervezeti konferencia megtartását csak azért nem engedélyezte, mert ott magyar delegátusok voltak túlnyomó többségben, és így a vita magyarul folyt volna. Ennek az a következménye, hogy a szakszervezeti helyi cso­portokból és üzemekből nem választhatnak küldötteket a munkások konferenciáikra (járási, területi, országos konferenciák). 3. Nincs szólási és gyülekezési szabadság a magyar falvakban és városokban. Semminemű magyar sajtó és irodalom nincs. Ezáltal lehetetlenné van téve a magyar 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom