Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó
Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 6. Meghalt Mátyás király, oda az igazság (1490-1541)
birtokrész így szépen összeolvad. Azaz összeolvadna, ha nem volna — kettejükön kívül — egy harmadik érdekelt is. De van. Mégpedig nemzetes Batthyányi Zsófia asszonyság, Haraszthy Ferenc újabb felesége. A rövid ideig tartó frigy megkötésekor Haraszthy Ferenc hitbérül neki adta Vámosmikola, Perőcsény, Zalaba s Pásztó mezőváros fele részét. A nemzetes úrasszony fölpanaszolja, hogy Zsigmond a fönti falvakat visszavette tőle; mi több: lefoglalta ékszereit, ruháit, vagyontárgyait is, melyek pedig a lévai várnak őt megillető lakosztályaiban voltak. Zsófia úrasszony sérelmezi, hogy a várból — jóllehet abban várnagyot és kulcsárt, gyalogosokat és szolgákat tartott, sőt javainak gyarapítására vendégfogadót is nyitott benne — a minden törvényességet áthágó Lévai Cseh Zsigmond egyszerűen kitiltotta őt... A pörösködés ellenére Ipolypásztó továbbra is a Lévaiak birtokaként tűnik föl. 1524-ben Zsigmond második feleségét iktatják Pásztó s vele egyetemben Szokolya, Szakállos, Perőcsény, Mikola birtokába. Zsigmond tehát — első felesége, Haraszthy Katalin halála után — újra megnősült. Ha már, akkor „okosan". Olyan nőt választott magának, Petrovits Annát, aki révén rokonságba kerülhetett Szapolyai Jánossal, a Dózsa-féle parasztfelkelés leverőjével, a köznemesség körében roppant népszerű politikussal, kinek nem kisebb tervei voltak, mint hogy királlyá koronáztatja magát! Szapolyai keze is benne lehet abban, hogy — alig két évvel a Batthyányi Zsófiával szemben elkövetett törvénytelenségek után — a Lévai család birtokában van Pásztó, a benne levő kőházzal és nemesi kúriával egyetemben. E két épület Lévainé Petrovits Annát megillető birtok jogát az oklevél külön hangsúlyozza. Miért? Bizonyára mások (a Batthyányi-tábor?) is igényt tartottak rá. Az iktatás, amelyre Pásztó mezővárosában Szent Bertalan apostol ünnepén került sor, az oklevél szerint nem folyt le simán: többen is tiltakoztak ellene. Hogyan, miként? A választ a középkori jog- és szokásrend adja meg. Az iktatás abból állt, hogy a birtokosjelöltet a királyi biztos s egy hiteles hely képviselője kézen fogva bevezette a birtokra, ahol a szomszédoknak s az ügyben érdekelteknek is meg kellett jelenniük. Nemcsak — sőt nem elsősorban — azért, hogy az esemény ünnepélyessé64
